Navracsics Fiala Jánosnak: Ne kiabáljon velem!

Ahogy korábban megírtuk, Navracsics Tibor Fiala János KeLjfeLjancsi című műsorának vendége volt, és elárulta, hogy szerinte Lázár János vidékfejlesztési miniszter szeretne lenni az előreláthatólag májusban megalakuló kormányban. A teljes beszélgetés azonban ennél sokkal izgalmasabb pillanatokat is tartogat, ugyanis a megválasztott képviselő és a műsorvezető komoly vitába keveredett egymással, amely bővelkedett a személyeskedésektől sem mentes odaszólogatásokban.

Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük a legintenzívebb szóváltásokat:

„– Olvasom, vett Rigácson, a faluház mellett, egy üres földdarabot. Mi lesz ott?

– Nem tudom. Megvettem.

– Tájékozatlan vagyok, hol van Rigács?

– Nézze meg a térképen! Azt hittem, ha rákérdez, megnézi. Ez nagyon fővárosi kérdés volt. Egy vidékit kevéssel lehet annál jobban bosszantani, hogy egy fővárosi megkérdezi: hol is van… Nézze meg, Sümegtől északra, a 8-as út felé, Megyerrel átellenben, Zalaszegvártól délre, egy kis falu.

– Ahhoz szoktam, ha valamit nem tudok, megkérdezem. Ebben szerintem nincs semmilyen fővárosi.

– De van… hadd mondjam! Ha egy beszélgetés során előkerül Rigács, és az egyik megkérdezi a másiktól, hogy ne haragudj, nem tudom, hol van, akkor készségesen elmondom, de ez most nem egy ilyen beszélgetés során került elő, hanem kifejezetten erről volt szó. Nyilvánvalóan készült erre a kérdésre. Szerintem ilyenkor az a minimum, hogy megnézi.

– Ez annyira nincs így, hogy ezt a kérdést már a múlt héten fel akartam vetni, csak elmaradt valamiért. Olyan koncepciót lát a kérdésem mögé, ami nem létezik. Nincs.

– Hanyagságot látok, ilyen fővárosi hanyagságot, hogy nem fogom megjegyezni mind a 3300 magyar település nevét, miközben pontosan tudom, hol van a Hegyvidék, Terézváros.

– Az idősebb jogán, az összes tiszteletem dacára mondom: nem beszélhet így velem. Próbálkozhat, de akkor egyszerűbb, ha lerakja, nem én.

– Nem fogom lerakni…

– Kikérem magamnak, hogy így beszéljen velem!

– Miért? Szidom?

– Olyan szemlélettel vádol meg, amivel nem rendelkezem, vagy ha rendelkeznék, akkor most biztosan nem élnék vele, mert tapasztalom a vele kapcsolatos érzékenységet.

– Szóval tapasztalja.

– Tapasztalom, ezért véletlenül sem Zalaegerszeg mellé helyezem el Rigácsot, hiszen tudom, hogy a Veszprém 3-as szavazókörzet része, ahol indult. Ezzel együtt a hosszúsági és szélességi fokokkal épp úgy nem vagyok tisztában, mint azzal, hol végződik Erzsébetváros, és hol kezdődik Terézváros.

– Akkor azt is el tudja képzelni, mennyire sértő egy rigácsinak, vagy Rigácsot az Országgyűlésben képviselőnek, ha azt mondják Budapesten, ne haragudjon, hol is van?

– Tapasztalom egy új közhangulat kontúrját… és a mai a magyar világ egyre inkább ki van hegyezve erre… hosszú évekkel ezelőtt beszélgettem Lázár Jánossal, nagyon rossz volt a mobil hangminősége, és rákérdeztem: hol van, mire azt felelte, Bugyiban, a világ végén… a padtársa, aki most legyőzött egy miniszterelnök-jelöltet… arra gondoltam akkor, milyen érzést okozhatott ezzel a Bugyiban lakóknak… Ehhez mit szól?

– Azt sem üdvözlöm, hogy Lázár János mit mondott akkor.

– Elnézést, egy potenciális kormánytagról beszélünk, nem kizárt – mondta a miniszterelnök.

– Ne kiabáljon velem!

– Nem kiabálok, fel vagyok háborodva.

– Akkor ne háborodjon föl, hanem nyugodjon le. Erre a kérdésre rákészült, változatlanul ezt gondolom, és ez sértő szerintem.

– Azt mondja, hanyagság a részemről…

– Fővárosi nagyvonalúság. Rigácson volt egy üres telek a kultúrház mellett, a polgármester mondta, eladó – ez még ősszel volt – nagyon aggódik, hogy esetleg olyan emberek veszik meg ott a falu központjában, amit ő nem szeretne, ő szeretné rendbe tenni a falut, tudok-e valakit, aki esetleg megvenné. Kérdeztem, mennyibe kerül, mondta: 300 ezer forint… Akkor azt mondtam, jó, akkor megveszem. Ez a történetem.

– Kiktől akarta megóvni ezt a telket?

– Nem tudom, nem kérdeztem tőle.

– Ez hanyagság volt.

– Nem gondolom.

– Én meg nem gondolom magam hanyagnak.

– Végigpuffoghatja a hátralévő negyedórát, de én akkor is fenntartom a véleményemet.

– Én meg a magamét.

– Befejezzük?

– Ha befejeznénk, kizárólag arra lenne jó, hogy mindketten elgondolkodjunk, de tartok az egyoldalúságtól. Egy korábbi Fiala János már lerakta volna a telefont.

– Látja, mégis van személyiségfejlődés…”

Nyitókép: YouTube