Biztosított a verseny és az átláthatóság Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság szerint

Az Európai Bizottság állításaiban számos esetben ellentmond saját adatainak, valamint figyelmen kívül hagyja az előzetesen hivatalosan tudomására jutott információkat, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján rendszeresen közzétett, a hazai közbeszerzési piacra vonatkozó statisztikai adatokat – hívta fel a figyelmet a Hatóság közleményében.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Bizottság április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági (feltételességi) eljárást. Annak ellenére, hogy a témával kapcsolatos levél tartalmát a Közbeszerzési Hatóság hivatalosan nem ismeri, a sajtóban megjelent híresztelések kapcsán szükségesnek látja, hogy szélesebb nyilvánosságot kapjanak az alábbi tények.  

A Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik. Az adatbázisa ugyanis nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en.

A Bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit.

– derült ki a közleményből.

Rendre figyelmen kívül hagyja a piaci sajátosságokat a Bizottság

A Bizottságnak a TED-en megjelentetett – tagállamonként nem egységesen, nem teljes körben feltöltött – hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya – a Bizottság megállapítása szerint – kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán egyrészt azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A Bizottság számítási módszere szerint 19 (!) tagállam jár hasonló cipőben. Az adatokból egyúttal az is kitűnik, értékeink (39 %) jobbak Romániánál (41 %), Görögországnál (42 %), Csehországnál (43 %), Szlovéniánál (47 %) és Lengyelországnál (51 %) is. Ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás.  Arra is rámutattak, hogy Magyarország esetében – ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző – a piaci sajátosságokat a Bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.

A Hatóság szerint a széleskörű verseny meglétét támasztja alá az is, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, melyből nagyjából 3500 különböző cég nyert. A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 %-a hazai, míg 35 %-a külföldi vállalat volt – 

A Hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése. 

Magyarországon 100 százalékos a közbeszerzések átláthatósága

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 %-os a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a hazai közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a Bizottság saját kimutatása cáfolja.

Végül arra is kitértek a közleményben, hogy az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt sem vette figyelembe a jelentésében. 

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay