Az egyetemi, főiskolai új menedzsmenteknek kell kialakítaniuk olyan új módszereket, amelyek révén valódi nyelvtudáshoz tudják juttatni hallgatóikat – jelentette ki Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója.
A felsőoktatási felvételi rendszer átalakításáról szóló bejelentés egyik legmeglepőbb része, hogy a jövőben a diploma megszerzéséhez nem lesz alapkövetelmény a nyelvvizsga. Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta, annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. A tárcavezető közölte azt is, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg.
Régi és komoly feszültséget próbál orvosolni a bejelentett intézkedésekkel az oktatási kormányzat – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Setényi János szerint azért most döntöttek így, mert jelentősen nő a felsőoktatási intézmények finanszírozása, folyik a modellváltás, új menedzsmentek kerülnek az élükre, ám ha ezeket a lépéseket nem követi a hallgatók számának a növekedése, stabilizálása, akkor önmagukban semmit sem érnek az előremutató változtatások. S bár egyre több a külföldi diák, főleg a vidéki egyetemek, főiskolák küzdenek létszámgondokkal, számukra jelent mindez mentőövet. Így remény van arra, hogy a hiányterületeken, így például a pedagógusképzésben is már rövid távon javul a helyzet – fogalmaz az oktatáskutató.
S nem dől össze a világ attól, hogy a jövőben már nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez – állítja Setényi, hiszen a tanulóknak érettségizniük kell valamely idegen nyelvből, egyébként pedig a felsőoktatási intézmények jelenleg nem nagyon tudják megoldani a hatékony nyelvoktatást. Az új menedzsmenteknek éppen az lesz egyik feladata, hogy kialakítsanak olyan új módszereket, amelyek révén valódi nyelvtudáshoz tudják juttatni a hallgatóikat – jelentette ki az MCC igazgatója.
(Fotó: Résztvevők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának budapesti oklevélátadó ünnepségén 2022. július 15-én.MTI/Kovács Anikó)
Helyszíncserék, rendőri blokád és antifa tüntetők – ilyen közjátékok övezték a brüsszeli National Conservatism Conference-t. A baloldali városvezetők mindent bevetettek, hogy megakadályozzák a neves konzervatív politikusokat és gondolkodókat felvonultató eseményt, azonban elbukott a kísérletük.
A végéhez közeleg az MCC Vezetőképző Akadémia jelentkezési időszaka. A program vezetőjével, Túri Péterrel beszélgettünk a képzés lényegéről és a jelentkezés feltételeiről.
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
Akkor idézzük föl a történetet!
Mielőtt a megélhetési hazugok – azaz az állítólagos autonomista szuverenisták ócska kitartott propagandistái – megint nekiesnek az Európai Uniónak.
A cancel culture elérte Brüsszelt is.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
