Recesszióra felkészülni!

„A háborús energiaválság olyan dolgokra kényszeríti a legfejlettebb országok kormányait is, amik korábban elképzelhetetlen voltak. A holland kormány ajánlása úgy szól, hogy senkinek sem kellene öt percnél többet zuhanyoznia, illetve a lakását nappal 19, éjjel 15 foknál többre fűtenie. Az egyik brit energiaszolgáltató alternatív fűtési ötletei között szerepel a sütő ajtajának nyitva tartása sütés után, illetve a háziállatok ölelgetése. Az említett ötletek a szakpolitikából a családok mindennapi életébe is átszivárognak. Olaszországban extrém módon korlátozzák a fűtést és a légkondicionálást a közhivatalokban, német városok a közvilágítás időtartamának korlátozásával kísérleteznek, egyesek csökkentenék a sebességlimiteket az utakon, hogy kevesebb üzemanyagra legyen szükség, autómentes napokat vezetnének be, ösztönözve az otthonról történő munkavégzést.

A jelenlegi válság igazán különleges, hiszen kínálati sokkok, külkereskedelmi elakadás, energia- és élelmiszer-ellátási zavarok sorozata. Ugyanakkor a válság hatását tekintve igazi vízválasztó: bukott és talpon maradó államokra osztja fel a világot, köztük pedig újraosztva a javakat is. Nem csak a harmadik világ országai, mint például Srí Lanka bukhatnak el: a fejlett nyugati országokban is elkeseredett kísérleteket látunk arra, hogy működésben tartsák a gazdaságot.

Az infláció nem csupán növekszik, de nem tudni, hol és mikor tetőzik majd. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedési kilátások romlanak, a recessziós kockázat emelkedik. Az amerikai cégek pénzügyi vezetőinek többsége 2023 elejére recessziót valószínűsít az Egyesült Államokban. Az »extrém stagfláció«, két számjegyű infláció és recesszió miatt a különböző piacokon tevékenykedő befektetők feszültek, idegesen csapkodnak, azaz a volatilitás emelkedik, a tőke hazamenekül. Ilyenkor szinte csak egy dolog biztos: hogy a dollár erősödik, minden más valuta pedig gyengül.”

Nyitóképen Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter. Fotó: MTI/Balogh Zoltán