A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban kérik az árstop-rendeletek megsemmisítését.
A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban azt kérik az alkotmánybíráktól, hogy állapítsák meg a hat alapvető élelmiszer hatósági árát rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Az indítványt már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra – írja az Index.
Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán közzétett videójában január 12-én jelentette be, hogy az év első kormányülésén hat termék árának rögzítéséről döntöttek. Ezek a következők:
A kormányfő elmondta, hogy február 1-től a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak.
A hatósági élelmiszerárakat rögzítő jogszabályokat a multi-élelmiszerláncok augusztus 1-jén kelt alkotmányjogi panaszukban támadták meg az Alkotmánybíróságon. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az indítványozók egyébként nem járultak hozzá személyes adataik nyilvánosságra hozatalához – derül ki az Index cikkéből.
Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még pár napig, augusztus 26-áig ítélkezési szünetet tartanak, az 51 oldalas indítványt augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra.
Az indítványozók az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70-140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás.
Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8%-os UHT tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.
Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán felmerül a kormány veszélyhelyzeti jogalkotói jogkörével történt visszaélés is.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
Kérlelte, hogy ne rémisztgesse a budapestieket.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
