Vadak és barbárok

„Ellentétben a vadakkal és barbárokkal, én – a civilizáltakhoz hasonlóan – nem értek a lopáshoz, s fogalmam sincs, hogy milyen rájuk jellemző és tőlük megszokott lepapírozási technikák sunyi célokból történő alkalmazását tervezik, ám abban biztos vagyok, hogy a civilizációs normákat és az emberi alapjogokat semmibe vevő, az adományozást megnehezítő és az adományozási kedvet elfojtó szándék alapvetően a beteges és diktatórikus ellenőrizhetőséget, a félelemből és rettegésből fakadóan állandósult és fokozatosan kiterjesztett kontrollt, az egyre pofátlanabbá és megalázóbbá váló nyilvántartásba vételeket és az újabb Kubatov-listák összeállítását szolgálja.

És vajon a vadak és barbárok sűrűn hangoztatott keresztény-nemzeti értékrendjén belül miként viszonyul egymáshoz a folyamatos ellenőrzési és nyilvántartási kedv a zsidó-keresztény adományozás legalapvetőbb és legmagasabb rendű formájához, az anonimitáshoz? A tankerületek irányítói, a Klebelsberg Központ vezetője, a belügyminiszter és a kormány, a vadak és barbárok elit különítményesei írnák felül a biblikus hagyományt, a mózesi törvényeket, s a próféták és Jézus tanítását?

Tényleg végleg átengedjük az országot az egyre vadabb, egyre primitívebb és egyre agresszívabb barbároknak?

És vajon mi következik ezután? Mikor számíthatunk a nemzeti-keresztény első éjszaka jogának (ius primae noctis) Alaptörvénybe iktatásával?”

***

Nyitókép: Képernyőfotó