Kiből és hogyan lehet köztársasági elnök Magyarországon?

Mivel 2024. február 10-én lemondott államfői tisztségéről Novák Katalin, az Országgyűlésnek új elnököt kell választania.

De hogy zajlik a procedúra, és ki lehet elnök?

A hatályos, 2012-ben elfogadott Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. Az első szavazáskor kétharmados többséggel lehet elnököt választani, a másodiknál azonban az kapja meg a tisztséget, aki a legtöbb szavazatot kapta. A két szavazást két napon belül kell megtartani.

Abban az esetben, ha a köztársasági elnök kitölti megbízatását, és tudvalevő, mikor jár le a mandátuma, legalább 30, legfeljebb hatvan nappal a megbízatás megszűnése előtt választ a parlament új elnököt.

Ha a megbízatás idő előtt, váratlanul jár le – mint most, mikor Novák Katalin lemondott –, akkor a mandátum lejárta után 30 nappal kell elnököt választani – viszont a lemondást el kell fogadnia az Országgyűlésnek. Az Alaptörvény nem teszi lehetővé a köztársasági elnök népszavazással való megválasztását, és maga az Alaptörvény sem módosítható népszavazással.

Ki lehet köztársasági elnök?

Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat, s aki többet ajánl, annak minden jelölése érvénytelen. A gyakorlatban inkább frakciók vagy politikai oldalak szoktak közösen jelölést beadni. 

Az elnököt öt évre választják meg, és egyszer hosszabbítható meg a mandátumra újabb öt évre, tehát összesen két cikluson keresztül, tíz évig lehet egy személy köztársasági elnök.

A rendszerváltás óta hat államfő volt hivatalban, ha az ideiglenesen megbízott államfőket nem számítjuk (egyszer Szűrös Mátyás, kétszer Kövér László). Az első Göncz Árpád volt (1990-2000), a második Mádl Ferenc (2000-2005), a harmadik Sólyom László (2005-2010), a negyedik Schmitt Pál (2010-2012), az ötödik Áder János (2012-2022), s a hatodik Novák Katalin (2022-2024).

Mik az elnök jogkörei és feladatai?

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő az első az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül. Egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka.

A köztársasági elnöknek számos feladata és jogköre van:

• képviseli a magyar államot;
• Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt;
• megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
• kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását;
• kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját;
• részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein;
• javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére;
• népszavazást kezdeményezhet;
• adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket;
• gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát (ezt most Orbán Viktor kormányfő javaslatára alkotmánymódosítással várhatóan szűkítik);

• dönt az állampolgársági ügyekben;
• dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal; 
• s a Szent Korona Testület elnöke.
• A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a miniszterelnök javaslatára a minisztereket és az államtitkárokat;
• külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat;
• megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
• megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;
• a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét;
• a legfőbb ügyész helyettesét; a Gazdasági Versenyhivatal elnökét;
• a Nemzeti Földalap elnökét;
• a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét;
• és a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjét.

Mindezekhez azonban a kormány illetékes tagjának ellenjegyzése szükséges.

Mit csinál a törvényekkel?

A köztársasági elnök gondoskodik az Országgyűlés által elfogadott törvény kihirdetéséről, mégpedig annak kézhezvételétől számított öt napon belül. Azt ezután életbe lépéséhez ki kell hirdetni a hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben.

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek; vagy ha valamelyik rendelkezésével kapcsolatban felmerül benne az alkotmányellenesség gyanúja, véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

Az elnök azonban egy, a parlament által elfogadott törvény kapcsán csak az egyik vétójogával élhet. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – az Országgyűlés kezdeményezésére, soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

A köztársasági elnök hivatalának 2003 óta a budavári Sándor-palota ad otthont.

Mi várható tehát?

Mivel Novák Katalin 2024. február 10-én, szombaton lemondott hivataláról, azt először el kell fogadnia az Országgyűlésnek. Hivatali ideje lejártától kezdve 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választani, aki elvben bárki lehet, aki a 35. évét betöltött magyar állampolgár. Azonban szüksége van az országgyűlési képviselők egyötödének támogatására ahhoz, hogy a testület szavazhasson róla. 

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 70 százaléka szerint volt helyes döntés (19 százalék szerint nem), hogy Novák Katalin a kegyelmi ügy miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről. Ugyanakkor Novák Katalin nagyon népszerű köztársasági elnök volt.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi