A napnál is világosabb, nem igaz az, amit az ellenzék állít Magyarországról

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés (MTI/Máthé Zoltán, MTI/Szigetváry Zsolt)

Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, „A tények feltárása” címmel indított tíz részes cikksorozatot a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők, a másodikban pedig a foglalkoztatás témáját járták körbe.

Kifejtették, hogy a 21. század második évtizede a foglalkoztatás soha nem látott mértékű bővülését hozta hazánkban. A 2010-es mélypontról a munkaerőpiacunk szinte minden szempontból javult, Magyarországon 2023-ban átlagosan 4 millió 724 ezer ember dolgozott, és mindössze 203 ezer volt a munkanélküliek száma. 

Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, Nagy Kristóf és Varga Mátyás Zsolt leszögezték írásukban, hogy 

A szerzők megjegyezték, hogy a történelmi mélypontról az igazi változás akkor történt meg a foglalkoztatásban, amikor bevezették az egykulcsos adórendszert, hiszen ameddig két kulcs volt, sokkal jobban megérte a jövedelem egy részét „feketén” odaadni, mivel a második kulcs már az átlag alatti jövedelműeket is sújtotta. 

„A mai napig igazságtalanul támadják a kormányt azzal, hogy összeszerelő üzemeket támogat, azaz az alacsony hozzáadott értékű, főként ipari létesítményeket, és ezzel növeli a foglalkoztatást” – jegyezték meg a szerzők, majd kifejtették, hogy a valóságban az új munkahelyek jelentős része 2010 után a csúcstechnológiai ágazatban, azaz a csúcstechnológiai iparágakban és a tudásintenzív szolgáltatásokban jött létre, amihez pedig 

Az pedig magáért beszél, hogy 2010-ben a munkaerőnek mindössze 16,5 százaléka rendelkezett egyetemi diplomával; ez a szám 2023-ra 25,1 százalékra emelkedett.