Itt a magyarázat, ezért lőtt ki az infláció már a háború előtt is

Nyitókép: 123rf.com

„A tények feltárása” címmel indított tíz részes cikksorozatot a Hungarian Conservative, aminek az első részében a hazai infláció történetével és összefüggéseivel foglalkoztak a szerzők. 

Szalai Piroska és Varga Mátyás Zsolt kezdésnek leszögezték, hogy a magyarok különösen érzékenyek az inflációra, 

Megemlítették, hogy a második világháborút követően Magyarország élte át a legnagyobb inflációt a világon, amikor 1945 júliusa és 1946 augusztusa között 

Később is cudar volt a helyzet, ugyanis 1988 és 1999 között több mint egy évtizeden át kétszámjegyű volt az éves infláció – ezen időszak legrosszabb éve 1991 volt, amikor 35% volt az áremelkedés mértéke, a második legrosszabb pedig a Horn vezette szocialista kormány alatt volt, 1995-ben, amikor 31% volt a pénzromlás.

A jobboldali inflációs fordulat

A szerzők megemlítették, hogy az ezredfordulótól 2013-ig, a jegybank baloldali vezetése alatt az infláció jóval a céltartomány felett volt, a 3+1 százalékot pedig először 2013-ben sikerült elérni, amikor a jegybank új vezetés alá került, s sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a pénzromlás ütemének letörésére.

A rezsicsökkentés volt a legnagyobb segítség ebben, ami miatt csökkent a hátralékosok aránya és azok aránya is, akik nem tudtak anyagi okok miatt megfelelően fűteni.

A polikrízis időszaka

2020-ban a COVID-19 világjárvány idején még mindig 3,3 százalékos éves átlagos inflációs rátánk volt, ami azt jelentette, hogy a céltartományon belül tudtunk maradni. A háztartási energiaárak a rezsicsökkentés folytatása miatt nem változtak, az élelmiszerárak nem emelkedtek, az üzemanyag esetében pedig a tavaszi (lezárások alatti) árcsökkenést a júliusi áremelkedés ellensúlyozta.

Viszont akkor, 

ami miatt a hazai üzemanyagárak is megemelkedtek, összességében pedig az infláció a 3+1 százalékos céltartományon túlnőtt.

2022-ben, az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kitörése után áprilisban megindult az élelmiszerinfláció is, amely folyamatot csak tetézett az, hogy a vállalatok a költségek növekedésénél nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre. 

Kimutatható, hogy a versenyszféra bevétele jelentősen megemelkedett, jobban mint a költségei.

„33 hónapig az inflációs céltartományon kívül voltunk. A 2023. januári 25,7 százalékos maximumról egy év alatt visszatértünk a céltartományba. 

 – jegyezték meg a Hungarian Conservative szerzői.