Bíráskodás korhatárral és korhatár nélkül

2013. november 6. 9:35

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
A múlt héten benyújtott törvénymódosítási csomag részeként eltörölnék – pontosabban jelentősen enyhítenék – a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróság tagjai esetében.

Török Gábor vetette fel néhány hete, hogy az Alkotmánybíróság 2010 óta megválasztott tagjai közül hárman is betöltik a 70 éves kort a következő ciklusban, s ezzel lejár a mandátumuk. „Egyrészt ennyit a hosszú távú bebetonozásról, másrészt pedig, ha nem lesz jövőre senkinek kétharmada, érdekes lesz az új tagok megválasztása...” – írta.

Nem kellett sokat várni, hogy megismerhessük a kormány álláspontját a kérdésben: a múlt héten benyújtott törvénymódosítási csomag részeként eltörölnék – pontosabban jelentősen enyhítenék – a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróság tagjai esetében. Ha ebben a formában fogadják el a javaslatot, akkor a jövőben csak a megválasztásakor kell 70 évesnél fiatalabbnak lennie az alkotmánybíráknak, ha megbízatásuk során töltik be a hetvenet, akkor hivatalban maradhatnak.

Hogy a kormány miért érzi szükségesnek ezt a változtatást, az egyáltalán nem derül ki az előterjesztés indoklásából: „Az Alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Alkotmánybíróság tagjainak Alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybírává való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be.

Nehéz is lesz megindokolni, hiszen a kormány eddig éppen ellenkező irányban módosította a bíráskodás korhatárát. Előbb azonnali hatállyal csökkentette azt 70-ről 65 évre (ez később alkotmányellenesnek bizonyult), majd fokozatosan. Ráadásul a hírek szerint az alkotmánybírói korhatár liberalizálásával egy időben az egyetemi oktatók esetében is bevezetnék a 70 éves nyugdíjkorhatárt.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ejj, de pofátlanok a srácok.
Egyébként tényleg zavaró hogy az egyszerű mezei állampolgár következetlen, meg nem magyarázott, koncepciót teljesen mellőző döntésekkel kell hogy szembesüljön nap mint nap.

Ezzel én is így vagyok, sajnos.

Az Alkotmánybíróság nem léphet az államhatalom helyébe, nem bírálhatja felül a kellő felhatalmazás birtokában hozott törvényeket. Csak az érvényes alkotmány szellemében hozhat döntéseket. Az Alkotmánybíróság eszköz az alkotmány szerinti jogalkalmazás felügyeletéhez, de nem maga a hatalom, nem hozhat törvényeket, nem hozhat létre új alkotmányt a parlament helyett, ha annak nincs meg a szükséges felhatalmazása.

Csak szubjektív, politikai véleményeket lehet felhozni az alkotmánnyal kapcsolatban, de mondhatjuk azt is, hogy a kétharmad hiányában csak diktatórikusan lehet megváltoztatni a legitim kétharmaddal létrehozott alkotmányt.

Nincs érv a kétharmados törvények, vagy az alkotmány ellen, tudomásul kell venni, hogy a kormány élt kétharmados jogosítványokkal. Tetszik, vagy sem a szubjektív vélemények nem írhatják elő a lefektetett törvényeket.

De mondhatjuk azt is, hogy veszíteni tudni kell, majd le kell vonni a következtetéseket. Aztán pedig nagyon meg kell dolgozni azért, hogy át lehessen venni a hatalmat. Mert különben az általad említett alkotmányellenes megoldás nem különb egy fegyveres puccsnál.

Nincs olyan, hogy az alkotmánybíróság átveszi a hatalom szerepét. Nem választott, hanem kinevezett intézmény, pusztán jogalkalmazó. Nincsenek objektív érvek arra, hogy egy kormány intézkedéseit a szabályok átlépésével másítsák meg.

Tetszik, vagy nem össze kell hoznia egy újabb kétharmadot annak, aki változtatni akar.

Nem kellett volna 1990-ben megalkotni a kétharmad fogalmát. Abban nem volt benne, hogy egy párt nem gyakorolhatja, mert akkor a törvényhozóknak eszükbe sem jutott. Kár most erőlködni, pusztán azért, mert a veszteseknek ez nem tetszik.

Válaszok:
Csigorin | 2013. november 6. 14:35

Es ha benne lett volna? Mi akadalyozna meg barmelyik partot hogy annyi darab partta hasadjon amennyi kell?

Nem veletlenul a kepviselok ketharmada kell (lehetett volna haromnegyed vagy epp 90% is, a szintrol lehet vitatkozni), hanem mert semmilyen mas epeszu kijatszhatatlan kontroll NINCS.

Azt ki valasztana? Az Ogyules nyilvan nem, hisz akkor ugyanott vagyunk. De ha a nep, akkor most az is full fideszes lenne...

A másik megoldás, hogy a saját alkotmánybíróik életkorát módosítják kétharmados törvénnyel és alkotmányba foglalják :-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában