Ungváry pert nyert az állam ellen Strasbourgban

2013. december 3. 12:35
Ungváry hat éve azt írta az Élet és Irodalomban, hogy Kiss László alkotmánybíró korábban együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal. Kiss sikeresen pert indított a történész és a lap ellen, akiknek összesen hárommilliót kellett kifizetniük. A strasbourgi bíróság most kimondta: jogsértő volt az ítélet, ezért összesen tízezer euró kártérítést ítélt meg.

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság megállapította: Magyarország megsértette Ungváry Krisztián véleménynyilvánításhoz való jogát azzal, hogy a bíróság jogerősen elmarasztalta a történészt a Kiss László által ellene indított perben. Ungváry az Élet és Irodalomban és később például saját könyvében is azt írta, hogy az alkotmánybíró a kommunista titkosszolgálatok hivatalos kapcsolata volt, jelentéseket írt, és keményvonalas politikai fellépés mellett szállt síkra. Kiss sajtó-helyreigazítási pert indított és büntetőfeljelentést is tett rágalmazás és becsületsértés miatt. A per vége az lett, hogy a lapnak és Ungvárynak összesen hárommillió forintot kellett kifizetnie.

Ungváry ezután fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz, amely mai ítéletében megállapította: a korábbi ítélettel Magyarország megsértette a történész véleménynyilvánításhoz való jogát, ezért Ungváry részére hétezer euró kártérítést kell fizetnie. Emellett az állam az Élet és Irodalom felé is háromezer eurós kártérítéssel tartozik, ezen felül a perköltséget és a korábbi ítélettel a lapra kirótt összeget is meg kell térítenie. 

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ungvary egy ganedomb. Ungvary szemelyesen daralt le otszazezer embert.

Persze ez csak egy velemeny...

Jó lenne, ha a bírók is viselnék a Strasbourg-ban hozott kártérítést.

Valami nagy baj lehet a szakmai tudással ha ilyen ellentétes ítéletek születnek.
Azt viszont nem lehet tudni, hogy melyik bíróság volt jogszerű????
A Strasbourgi is tévedhet.

Csak józan paraszti ésszel: Az a beismerés a magyar bírósági előtt, vagy után történt???
Ha előtte akkor valószínű Strasbourg nem tévedett. De ha utána akkor a magyar bíróság sem.

Mert akkor a magyar bíróság abból indulhatott ki, hogy Kiss nem volt ügynök. Ha ez lett volna az igaz akkor állhat a rágalmazás, nem?

Az kérdés viszont, hogy egy be nem bizonyosodott valamiről mikor lehet leleplező cikket írni??
Ha a bebizonyítás után, akkor az nem leleplezés.
Nehéz ügy.

Válaszok:
Burmann | 2013. december 3. 13:35

Hajdu Bét:

A régi Barnevál utódja.
A Barneválnak volt a rendszerváltás előtt kettő szárnyas feldolgozója. A debreceni és a Hajduvidi.

Az 1982-ben indultak a szárnyas tenyésztési szakcsoportok. Az első időkben csak bennfentesek juthattak szerződéshez. Volt Barnevál főnököknek volt szerződésük. A munkát feketén rabszolgákkal végeztették.
1986-ban bővítettek. Az állam adott támogatást amit csak papíron vettek fel a tenyésztők, mert a mindenható Barnevál főnök azt zsebre tette.
1987-ben az állam felújította a Hajduvidi vágóhidat sok sok pénzért.
1988-89'-ben ez a spontán privatizáció következtében a Barnevál második embere tulajdonába került ingyen. (Pálffy Csaba)
Akik megalakították a Hajdu Bét-t.
A rendszerváltozás után aztán csődbe vitték a Barnevált.
1992-ben ugyanazzal a technikával mint Bajnaiék egyszer csak megszüntették a táp szállítását a kihelyezett állományokhoz.
Minden csirketenyésztő megrémült és ebből kára is lett.
A Hajdu Bét átvette a kihelyezett állományt és feldolgozta. A Barnevál csődbe ment.
A HAGE igazgatója mondta a kistermelők gyűlésén a Hajdu Bét termében: "nem kell megijedni emberek, minden mehet tovább... nekünk az volt a célunk, hogy tönkre tegyük a Barnevált"
Ami sikerült is.
Így lett a Barnevál Hajdu Bét.
Az, hogy hogyan lett belőle Wallis, nem tudom.

Ez az eset is jól mutatja, hogy sokszor a bírósági döntések szubjektív alapon történnek, mert a jogszabály homályosan fogalmaz. Ahogy az egyszeri alkotmányjogjász megfogalmazta; létezik a láthatatlan törvény. Ez teszi lehetővé, hogy egy minden ítélkező beleviszi a saját szubjektivitását. A kérdést most már csak az,; A nemzetközi jogban is tetten érhető e a láthatatlan törvény?

A folyamat pedig az index egyik korábbi írásában kísérhető vázlatosan nyomon:
http://index.hu/belfold/2010/0..

LOL
Te aztán tudsz keverni. Tán még hitelers videofelvételed is van. Elmehetnél a HVG-hez főszerkesztőnek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés