Diszkriminált a BRFK a 2012-es Pride betiltásával

2014. szeptember 24. 13:11
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta: a BRFK szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapest Pride betiltásával, ezért magánlevélben sajnálkozását kell kifejeznie a jogsértés miatt. A bíróság szerint a rendőrség nem tudott nyomós érvet felhozni arra, miért akarta betiltani a Pride-ot, miközben más rendezvényeket tudomásul vett ugyanarra az útvonalra.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint diszkriminált a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a 2012-es Budapest Pride betiltásával. A BRFK ellen a Háttér Társaság a Melegekért és egy magánszemély indított pert a Magyar Helsinki Bizottság segítségével, a szeptember 18-án meghozott másodfokú ítéletről ők tájékoztatták szerdán közleményben az MTI-t.

A tájékoztatás szerint a bíróság (az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan) azt állapította meg, hogy szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a BRFK, amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a BRFK már 2011-ben is – a közlekedés ellehetetlenítése miatt – megtiltotta a Meleg Méltóság Menetének megtartását. A tiltást akkor a bíróság hatályon kívül helyezte, mert úgy látta, hogy a BRFK érvei nem megalapozottak. Azt írták, ennek ellenére egy évvel később, 2012. április 5-én a BRFK ismét megtiltotta a felvonulást, „mégpedig gyakorlatilag szóról-szóra ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a bíróság egy évvel korábban elvetett”. Ezzel összefüggésben jelezték, hogy a két pride vonulás között a BRFK több, nagyobb létszámú rendezvény megtartását is tudomásul vette az útvonalra.

Felidézték az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában hozott határozatát, melyben mindkét felperes vonatkozásában megállapította, hogy a BRFK őket hátrányosan megkülönböztette. A döntés ellen a BRFK fellebbezett, a felperesek pedig – a magánszemély felperes kártérítése érdekében – csatlakozó fellebbezést nyújtottak be.

A szeptember 18-ai jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csoportját ért jogsértés miatt a magánszemély nem lett volna jogosult pert indítani, így az ő keresetét elutasította. A Háttér Társaság tekintetében azonban a másodfok teljes mértékben osztotta a Fővárosi Törvényszék álláspontját, amely szerint – mivel a BRFK semmilyen nyomós érvet nem tudott felhozni a hasonló rendezvények eltérő kezelésére – a rendőrség szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapest Pride betiltásával.

Közölték, a bíróság döntésének értelmében a BRFK-nak magánlevélben kell kifejezni sajnálkozását a jogsértés miatt.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A BRFK igen igen sajnalja hogy betiltotta a rendezvenyt. Mely szegyeneben megigeri, hogy soha tobbet egy rendor se megy a rendezvenyuk kozelebe se.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában