Paczolay „politikai végrendelete”: koherens ítélkezést az Ab-n!

2015. február 6. 13:02
Az MTA Jogtudományi Intézetének kerekasztal-beszélgetésén értékelte az Alkotmánybíróság leköszönő elnöke a testület munkáját. Paczolay Péter azt mondta: az volt a célja, hogy kiszámíthatók legyenek az Ab döntései, azonban volt arra is példa az elmúlt időszakban, hogy a testület egy napon hozott egymásnak ellentmondó döntéseket.

Két hét múlva távozik Paczolay Péter az Alkotmánybíróság éléről, utódja Lenkovics Barnabás lesz. A leköszönő Ab-elnök az MTA Jogtudományi Intézetének kerekasztal-beszélgetésén értékelte az elmúlt éveket.

Paczolay azt mondta: ha az Ab egymásnak ellentmondó döntéseket hoz, azzal nem erősíti a jogállamot, hanem a jogállam sírját ássa. Megjegyezte: még arra is volt példa az elmúlt időszakban, hogy egy napon hozott a testület ellentmondó döntéseket. Mint mondta, arra törekedett Ab-elnökként, hogy kiszámíthatók legyenek az Ab-döntések. Ez a törekvés ugyan nem volt sikertelen, de mire valódi gyümölcseit meghozta volna, új alkotmány lépett hatályba. Úgy fogalmazott: „Ez lenne a politikai végrendeletem: az utódaim próbáljanak koherens ítélkezést folytatni” – idézi az Index.

Amíg Paczolay Ab-elnök volt, a bírák jelölési módja megváltozott és a testület létszáma is 9-ről 15-re bővül. Ezzel kapcsolatban Paczolay azt mondta: „a kompromisszum nem mindig minőségjavító tényező, egyszerűbb az elvárásokkal lefelé nyitni, mint felfelé.” Hozzátette: szerinte a 2008 és 2010 közötti, 9 fővel működő testület volt az ideális.

Az Alkotmánybíróság leköszönő elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdasági válságra hivatkozva korlátozták az Ab jogköreit, és pénzügyi tárgyú törvényeket csak szigorú korlátok közt vizsgálhat felül. Paczolay azt is elmondta: az absztrakt normakontrollt nem igazán használják ki az annak kezdeményezésére jogosult szereplők. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész egyetlen ilyen indítványt sem tettek és a kormány, valamint az alapjogi biztos is csak egyet, illetve kettőt. Az újonnan bevezetett alkotmányjogi panaszról azt mondta: nem igazolódtak be a hozzá kapcsolódó félelmek, és ez főleg Darák Péter Kúria-elnök rugalmas hozzáállásának köszönhető.

Azt is elmondta: szerinte fontos előrelépések történtek az alapjogvédelemben például a szólásszabadság, a családvédelem vagy az adatnyilvánosság terén is.

Azzal kapcsolatban, hogy 2010-ben az Ab hatásköreinek szűkítésekor Sólyom László felvetette: Paczolaynak le kellene mondania, az Ab elnök úgy emlékezett vissza: rosszul érintette ez a felvetés. Mint mondta, „rendkívül bíztam benne és közel állónak tartottam Sólyomot, nem esett jól. De végiggondoltam, és arra jutottam, hogy nem mondok le.” A közönségből Ádám Antal volt alkotmánybíró felvetette, hogy Paczolayval ellentétben Sólyom sosem élt azzal a lehetőséggel, hogy szavazategyenlőség esetén maga döntsön egy-egy határozatról. Paczolay erre azt mondta: egyes esetekben, például a bírói függetlenség kapcsán erkölcsi kötelességének érezte, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

Esetleges római nagyköveti kinevezésével kapcsolatban Paczolay azt mondta: igaz, hogy ez felmerült, de nem ismeri a feltételeket, és ameddig a mandátuma le nem jár, nem is akarja őket megismerni. Hogy a lehetőség befolyásolta-e a munkáját, az szerinte kiolvasható az általa jegyzett határozatokból és különvéleményekből – foglalja össze az Index.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés