Bevezetné a családi csődvédelmet a KDNP

2015. április 7. 12:57
Önkéntes alapon működne a KDNP által javasolt családi csődvédelem. Aki él a lehetőséggel, annak akár felére is csökkenhet a tartozása, de be kell tartania a kirendelt csődbiztos rendelkezéseit. Az ötlet még csak tervezet, 2016-ban léphet életbe.
A KDNP családi csődvédelemről szóló javaslata szerint akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a családi csődvédelemben, amely önkéntes alapon működne, ugyanakkor a kirendelt csődbiztosok megtilthatnák például a nagyobb kiadásokat és elrendelhetnék az autó vagy a nyaraló eladását – mondta Rétvári Bence a Figyelőnek
 
A 2016-tól élő törvénytervezet szerint a csődbiztosok bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat és ellenőrzik, hogy nem költekeznek-e túl. Rétvári Bence elmondta: az önkéntes alapon működő csődvédelmi rendszerben a lejárt tartozással rendelkező adósok csődbiztos bevonásával és a pénzintézetekkel együttműködve ütemezhetik át a tartozást, az igénylést követően a kirendelt csődbiztos segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl. 
 
A csődbiztos előírhatja a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol. A helyi viszonyoktól függően a csődbiztos belenézhet a bankszámlamozgásba, illetve bizonyos időközönként akár személyesen is felkeresheti az adósokat, hogy ellenőrizze valóban a megállapodás szerint élnek-e. Az adósoknak ugyanakkor minden esetben – az igénylés és az együttműködés során is – lesz jogorvoslati lehetőségük.
 
A csődvédelmi rendszernek szintén része, hogy a csatlakozó adós fizeti az 5-10 éves periódusban a hitelintézetekkel egyeztetett fix törlesztőrészletet. Amennyiben az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén az adósság egy részét – a hitel típusához mérten akár 50 százalékkal – leírják, ugyanakkor ha megszegi a megállapodást, az eredeti hitel kamatokkal növelt összegét kell megfizetnie. Ha az adós eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti. 
 
A törvénytervezet szerint központilag nem küldhető csődbiztos, az érintettek a kormányhivatalokban kérhetnek majd csődvédelmet, ahol – kezdetben papírok alapján – az adós anyagi helyzetét felmérve eldöntik, hogy jogosult-e a rendszerben való részvételre – tette hozzá. Megvizsgálják, hogy az adós rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel, az adóssága meghaladja-e a várható jövedelmét, valamint hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona. 
 
A bevétel nélküli családoknak nem jelent megoldást a csődvédelem, a munkanélküli és vagyontalan adósok helyzetén a szociális rendszer segíthet. A rendszer nem az uzsorások ellen véd, az ugyanis büntetőjogi kategóriába esik, de segít abban, hogy ne kelljen uzsoráshoz fordulni – fogalmazott Rétvári Bence. A tervezetben meghatároznak továbbá egy minimum és egy maximum adósságot (annak érdekében, hogy elkerüljék a visszaéléseket), ezek összegéről azonban még nem döntöttek. Az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz. A tervezet szerint – a skandináv modellhez hasonlóan – a csődvédelmet mindenki csak egyszer vehetné igénybe.  
 
Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy a tervek szerint minden megyében és járásban megfelelően képzett kormánytisztviselő lesz, akik csődbiztosként is bevethetőek. Ezeknek az embereknek megfelelő jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, de fontos hogy szociális végzettségük is legyen – jegyezte meg az államtitkár.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egyelőre maradjanak nyugton!
A tömegkommunikációban kell "nevelni" .
Munkát kell adni az embereknek, hogy ne jussanak csődbe!
Kevesebbet kell a politikusokra és a megmondóemberekre költeni!

"..Újabb 2,25 milliárd forintnyi társasági adó vándorolt Felcsútra, ahol újabb focipályákra, biztonsági rendszerre, buszra és traktorra költik a pénzeket.

A felcsúti Pancho Aréna mellé durván kétmilliárd forintért építenének Felcsútra még két fűtött, nagyméretű pályát – írja a Figyelő..."

http://hvg.hu/itthon/20150305_..

Ráadásul jutalékért.

Azért ennél többről van szó. Amerikában, Európában nagyon sok államban nagyon jól működik a magcsőd intézménye, melyet több minden indokol. Már 2009-ben is felvetődött, de akkor a devizaalapú hitelek miatt félretették.

Nincs szándékomban a hosszas fejtegetés, mert a http://www.origo.hu/jog/lakoss.. linken olvasható írás az érvek sokaságát sorakoztatja fel.

„Ez nem fog működni.”

Nagyon sok országban működik.

Vegyünk egy példát.

Van valakinek 5 millió megtakarított pénze és munkajövedelme. Lakást akar venni amelyhez még szüksége van 10 millió hitelre. Felveszi a hitelt, de egy év letelte után megbetegszik, hosszabb idő intervallumban csökken a jövedelem és nem tudja fizetni a kamatokat, a tőke törlesztő részét.

Mi történik most?

A bank felmondja a hitelt és a lakást, amely a hitel fedezeteként zálogjog terhel fél áron eladja és még fennmarad 2 millió adósság. Ez az adósság kamatozik és mindaddig fennáll, ameddig nem kerül letörlesztésre. Amennyiben lehetséges a jövedelmet is letilthatja a hitelező.

A magáncsődeljárás célja, hogy a hitelező és adós között megegyezés jöjjön létre. Ennek során többféle megoldás lehetséges. Csökken a futamidő, csökken a törlesztő részlet, türelmi időt iktatnak be, egy részét elengedik. Amennyiben nincs egészség, akkor a bíróság elrendeli a végelszámolást. A fedezetként jelzálogjoggal terhelt ingatlant elárverezik, kiegyenlítik a hitelezőt. Amennyiben marad még fenn tartozás akkor azt a hitelező veszteségként leírja. Ezzel a tartozás megszűnik.

Szerinted melyik megoldás a jobb?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés