„Párbeszéd és indentitás”

Orbán: Az alkotmány olyan, mint a nemzet személyi igazolványa

2015. április 24. 12:05
Párbeszéd és indentitás címmel tartottak konferenciát az Alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából pénteken a parlamentben. Orbán Viktor azt mondta: a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az Alaptörvény „alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.

Az új alkotmány elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt.  A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény „alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.

Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely „beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.

Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat –, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján – fejtette ki. „Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket – fogalmazott Orbán Viktor.

Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.

A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így „láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.

Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, „építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint „van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit."

"Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését"

Mire is gondolsz, amikor fecnizel?

A jövőd szebb lehet, ha elolvasod végig a Preambulumot.

Orbán vagy nem ismeri a magyar nyelvet, vagy nem látott még személyi igazolványt.

Ugyanis vagy nem tudja, mit jelent az identitás, meg a múlt, meg az érték fogalmak, vagy nem tudja azt, hogy a személyi igazolványba a fényképünkön kívül csak néhány számadat van bejegyezve, amiből a múltunk, értékeink identitásunk a legnagyobb képzelőerővel sem olvasható ki.

Válaszok:
lynx | 2015. április 24. 15:21

Te vagy az "érték": neved, korod, származásod van a személyidben - ennél több minek?
Az alaptörvényben is ennyi van, csak hát a nemzet több mint ezer éves - nem úgy mint mi, halandók - ezért egy pár sorral hosszabb.

Az Alaptörvényben, ami a Preambulum után következik az abból ered.
Gyakorlati haszna a BTK-nak, PTK-nak, egyéb törvényeknek van,(vagy kellene legyen) amelyek az Alaptörvényben megfogalmazottak elveknek megfelelően az igazságszolgáltatás számára mutatják az utat vagy szabályozzák közöttünk a gazdasági-társadalmi kapcsolatokat.
Az Alaptörvény legfontosabb része a Preambulum szerintem.
Nem igény az Alaptörvényben pl az adó törvényt beleírni, de az utalás ott van benne.
Olvassátok már el egyszer.Végig.

Igen, Orbán időnként fordítva ül a lovon, de a ló akkor is előre megy.
Visszatérve, az Alaptörvény nem történelem könyv:pl amikor a Szent Koronát emlegeti,(...amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét...) elég tömören fogalmaz, de nagyon sokat mond a múlt és jövő tekintetében.

Biztos vagy benne?
Nem Bendegúz alapította?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés