Nincs is magyar holokauszt-emléknap
2015. június 8. 7:01
Bayer Zsolt téved, de nem az ő hibája. Vele téved a teljes magyar sajtó és a közvélemény, ráadásul hosszú évek óta. Magyarországon ugyanis nincs holokauszt-emléknap. Úgy nincs, ahogy a kommunizmus áldozatainak vagy az aradi vértanúknak van emléknapja. A közkeletű tévedéssel ellentétben nem határozott ilyenről az Országgyűlés az első Orbán-kormány alatt. De mi is történt akkor pontosan?
„A magyar Országgyűlés 2000-ben (szintén az Orbán-kormány idején) határozott úgy, hogy április 16. legyen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja” - írja Bayer Zsolt minapi publicisztikájában, amelyben a 444-es anarkival harcol. Csakhogy Bayer téved. Sem akkor, sem később nem hozott törvényt vagy határozatot a Parlament a holokauszt emléknapjáról.
A tévedés ugyanakkor nem Bayeré. A 2000-ben holokauszt-emléknapról határozó Országgyűlés legendája évek óta kísért. Lapok hasábjain, híroldalakon, komoly intézmények honlapjain köszön vissza minduntalan. Például a Holokauszt Emlékközpont honlapján vagy a Mazsihiszén is. A teljes magyar sajtó közli ezeket a sorokat, hosszú évek óta.
Csakhogy holokauszt-emléknapról – a kommunizmus áldozataiéval ellentétben – sohasem határozott a magyar Országgyűlés. Két módon tehette volna: egyrészt országgyűlési határozatban, amely nem minősül jogszabálynak, csupán közjogi szervezetszabályozó eszközök egyikének. Persze azt is kifejezhetné a „2000-ben határozott az Országgyűlés” megfogalmazás, hogy törvényt hoztak a képviselők a holokauszt áldozatainak emléknapjáról.
Nos, nem hoztak azt sem. Sem a törvények, sem az országgyűlési határozatok között nincs olyan, amely a holokauszt áldozatairól szólna. Nem csupán a 2000-res évből nincs - előtte, utána sem született ilyen törvény vagy határozat.
Mi történt akkor mégis?
Nos, annyi, hogy Pokorni Zoltán oktatási miniszterként 2000-ben módosította a tanév rendjéről szóló rendeletet. Így:
9/2000. (V. 31.) OM rendelet a 2000/2001. tanév rendjéről
2. §
(8) Tanórai foglalkozás keretében történő megemlékezések napjai
a) iskolákban az aradi vértanúkról (október 6.),
b) középiskolákban és szakiskolákban a holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.), valamint a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről (február 25.).
Ez tehát nem a parlament, még csak nem is a kormány, hanem egyetlen miniszter, Pokorni Zoltán akciója volt. Miniszteri rendelet, sőt, annak is csupán a módosítása. A hierarchiában a miniszteri rendelet a harmadik helyen van a törvény és a kormányrendelet után.
A fenti három emléknap közül a kommunizmuséról törvény is szól, amely tehát az egész nemzet számára emléknappá nyilvánítja február 26-át, az aradi vértanúk kivégzésének napját pedig 2001-ben kormányrendeletben nyilvánították nemzeti gyásznappá. A holokauszt emléknapja Magyarországon viszont jogilag csak az iskolákra vonatkozik, alapja pedig egy minisztériumi rendeletmódosítás.
A magyar állam és különféle intézményei ennek ellenére 2001 óta valóban minden évben rendezvényeket szerveznek április 16-án, hogy emlékezzenek a holokauszt áldozataira azon a napon, amelyen 1944-ben a német megszállást követően felállították Kárpátalján az első magyarországi gettót.
Ezzel persze nincs is semmi baj, sőt.
Azt is jelentheti, hogy az elmúlt 14 évben az emléknap és az akkor történtek valóban beépültek a nemzeti emlékezetbe. Anélkül is, hogy törvény írná elő az emlékezést. Persze az arra hajlamosak azt is levonhatják tanulságként, hogy a már 2000-ben is gonosz Orbán-kormány diszkriminálta a holokauszt áldozatait a kommunizmuséival szemben. Ez már ízlés és értelmezés dolga.
A tény ennyi: tévedés, hogy az Országgyűlés 2000-ben határozott volna bármilyen holokauszt-emléknapról. Nem határozott.
Összesen 65 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
A múltkor többen felvilágosítottak, hogy már több a világnap, mint az év napjainak száma. A javasolt miért ne kerülhetne közéjük?
Mégsem a keresztény, hanem a zsidó volta miatt kellett meghalnia.
Radnóti - bár valóban megkeresztelkedett (Sík Sándor pásztorolta), zsidó volt, de igaz magyar is.
Na igen, de a törvény csak az 1918. előtt kikeresztelkedettek számára tette ezt lehetővé.
Stumpf Andrásnak igaza van.
Az országgyűlésben 2000. január 18.-án Pokorni Zoltán javaslata így foglalható össze: A budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján a középiskolákban minden évben ezen a napon emlékezzenek meg a holokausztról, annak emlékére, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidók gettókba zárása, majd deportálása.
Ennek a javaslatnak a figyelembevételével lépet hatályba az idézett miniszteri rendelet.
Ugyanakkor az ENSZ-közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27.-ét.
http://www.un.org/en/holocaust..
Ennek figyelembevételével azt is mondhatjuk, hogy az ENSZ közgyűlési határozatát az április 16. megemlékezéssel teljesíti az ország.
Kérdezem.
Miért nem azon háborodtok fel, hogy egyes irományok a Trianont ünnepként aposztrofálták, holott ez éppolyan megemlékezés, mint a holokauszt, a kommunista diktatúrák áldozatairól és az aradi vértanúkról történő megemlékezés?
A halottak napján sem ünnepelünk, hanem emlékezünk.
J. J. Stalter írja: Aki nem ismeri a múltját, nem igazodik el a jelenben, és nem tudja a jövőjét sem építeni.
Ünnep legfeljebb azoknak lehet, akik ezt elkövetették, akik ebből nyerészkedtek, nyerészkednek.
Azt, hogy ki magyar, vagy nem, nem a származása dönti el, hanem cselekedete. Az amit tett az országért, az ország fennmaradásáért.
Ezt fogalmazza meg Széchenyi, amikor azt mondja:
„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán...”
"Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének - nem derék ember."
Ez jó, mert mindig lehet vele ütni. Ha nincs emléknap, akkor mé nincs, ha van emléknap, akkor lám-lám, mégsincs. És még június 8-án is lehet erről írni, amikor meg amúgy végképp nem lehetne előhozni a témát.
Kinézek az ablakon derült idő, fák csicseregnek a madarakon, hogy fogom én megkapni a mai betevő Holokausztomat? És akkor igen! igen! yes! aaaahhhh!
Na ja!
Mert ugye a szlovákok, csehek, osztrákok, szerbek, románok, oroszok befogadóak voltak. Ezért kaptak Magyarországból területeket?
Elmész ám te a sunyiba az elferdült történelmi tudásoddal és a logikáddal.
Arról már nem is beszélve, hogy nem faji alapon, hanem politikai alapon százezreket küldtek halálba, vagy nyomorítottak meg a felsorolt országokban.
Bejelentkezés