Sándor Zsuzsa bírónő, Biszku Béla, Oskar Gröning és a totalitárius bűnök

2015. június 24. 10:54

Gulyás Gergely
Mandiner.jog
Jogi segítségnyújtást kérünk Sándor bírónőtől, hogy miként tudjuk a Németországban a náci bűnök esetében érvényesített elvet – ennél szűkebb körben –, neki is elfogadható formában a kommunista tömeggyilkosságok elkövetőivel szemben érvényesíteni.

Dr. Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő, a Fővárosi Biróság korábbi szóvivője a saját blogján megjelent – már a címválasztás tekintetében is utolérhetetlen szellemességű – cikkében azzal vádol elsősorban engem, másodsorban a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, hogy állításunkkal ellentétben a lengyel jogban is a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi a terhelt halála.

Hogy sem a cikk írójának, sem a hozzám hasonlóan lengyelül nem értőknek ne legyen szüksége tolmácsra, szó szerint idézek a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének a magyar társintézménynek a vonatkozó eljárási szabályokról adott tájékoztatójából:

„A totalitárius diktatúrák által elkövetett bűncselekmények vizsgálatának lehetőségét a lengyel jogrendszer kiterjesztően értelmezi.

A büntetőeljárásról szóló lengyel törvény ugyanis valóban kimondja, hogy ha az elkövető elhunyt, büntetőeljárás nem indul, illetve megszüntetendő (Be. 17. § (1) bekezdés 5. pont).

Csakhogy a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló (IPN-törvény) 1998. december 18-án elfogadott törvény – angol verziója itt – a büntetőeljárási igazgatóság feladatait eltérően szabályozza:

Az IPN-törvény 45. § (4) bekezdése szerint »A büntetőeljárásról szóló törvény 17. cikkének 5. pontjában említett körülmény nem akadályozhatja a (3) bekezdésben megnevezett cél megvalósítását. [1] E cél elérése után az eljárást megszüntetik.«

Az IPN-tövény 45. § (3) bekezdéses szerint pedig »Az 1. §-ban megnevezett bűntettek tárgyában megindított nyomozati eljárásnak az is célja, hogy mindenre kiterjedően kivizsgálja a bűntett körülményeit, különös tekintettel arra, kik voltak a sértettek.«

A fenti eredményeként az IPN büntetőeljárási igazgatósága hatáskörébe eső ügyekben a büntetőeljárás az elkövető halála esetén az alábbiak szerint zajlik:

A lengyel nemzet ellen elkövetett bűntettek feltárására felállított bizottság ügyésze minden hatáskörébe eső ügyben mindaddig folytatja az eljárást – még az elkövető halála után is –, amíg az adott ügy teljes bizonyítási anyagát össze nem gyűjti, majd ezt követően az eljárást megszünteti.”

Lengyelországban tehát a lengyel nemzet ellen elkövetett bűntettek esetén a büntetőeljárás teljes nyomozati szakaszát a terhelt halála eseten is le kell folytatni.

Mégsem szeretnék senkit lebeszélni Sándor Zsuzsa tanácselnök-asszony blogjának olvasásáról, melyről, ha nincs az engem is érintő megtisztelő bejegyzés, valószínűleg soha nem is hallottam volna.

Ugyan nem javaslom a közjog és a legújabb kori történelem alapjait elsajátítani kívánóknak, hogy valamennyi bejegyzés összes megállapítását kritikátlanul elfogadják, mert e hiszékenységgel egy alkotmányjog vizsgán akár bajba is kerülhetnek.

A bírónő egy héttel ezelőtti, Kósa Lajos nyilatkozatát bíráló bejegyzésében például a következőt írja:

„Az 1990-es taxisblokád óta nem volt ilyen egységes polgári engedetlenségi mozgalom, mint a mostani. Az volt – az akkor még demokratikus Magyarország – első igazi nagy, bár kétségtelenül jogellenes tömegtüntetése. Az Antal kormány nem alkalmazott erőszakot és Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök általános kegyelemben részesítette a tüntetőket.”

Hogy a taxisblokád milyen messzemenőkig nem illeszthető bele a polgári engedetlenség kategóriájába, azt a legjobban A miniszterelnök című könyvében Debreczeni József foglalta össze. Ő talán a bírónő számára elfogadható hiteles forrásnak. Önmagában a demonstráció célja, az anyagi haszonszerzés – a megemelt benzinár csökkentése – érdekében történt jogellenes fellépés kizárja a taxisblokádot a polgári engedetlenség köréből. Ennél azonban aggasztóbb tévedés, hogy „általános kegyelmet” (helyesen: közkegyelmet) nem a köztársasági elnök gyakorol, hanem az Országgyűlés. Igy azután nem Göncz Árpád, hanem az Antall-kormány (helyesen két „l”-lel és kötőjellel) időszakának parlamenti többsége döntött a közkegyelemről.

Mégsem iróniának szántam, hogy senkit nem szeretnék lebeszélni a blog olvasásáról. Például közvetlenül a Biszku Bélával szemben folyamatban lévő büntetőeljárás kritikája utan több részes, kifejezetten érdekes és tárgyilagos tudósítást olvashatunk a 93 éves SS-tiszt, Oskar Gröning ellen jelenleg folyamatban levő büntetőeljárásról.
Ahogy a bejegyzésben a bírónő összefoglalja: az ő feladata volt Auschwitzben, „hogy a zsidóktól elvett értékeket összegyűjtse, lekönyvelje és elvigye a berlini központba”. Majd ezt követően a bírónő az eljárás jogalapját is megvilágítja:

„A mai német joggyakorlat szerint mindenki, aki »csavar volt a gépezetben«, felelős a holokausztért, még akkor is, ha konkrétan »nem tapad vér a kezéhez«. E szemlélet jegyében vádolták meg Gröninget azzal, hogy 300.000 magyar zsidó kegyetlen elpusztításához nyújtott segítséget.”

Jogi segítségnyújtást kérünk Sándor bírónőtől, hogy miként tudjuk ugyanezt az elvet – ennél szűkebb körben –, neki is elfogadható formában a kommunista tömeggyilkosságok elkövetőivel szemben érvényesíteni.

Gulyás Gergely

Összesen 76 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"„A mai német joggyakorlat szerint mindenki, aki »csavar volt a gépezetben«, felelős a holokausztért, még akkor is, ha konkrétan »nem tapad vér a kezéhez«. E szemlélet jegyében vádolták meg Gröninget azzal, hogy 300.000 magyar zsidó kegyetlen elpusztításához nyújtott segítséget.”

Jogi segítségnyújtást kérünk Sándor bírónőtől, hogy miként tudjuk ugyanezt az elvet – ennél szűkebb körben –, neki is elfogadható formában a kommunista tömeggyilkosságok elkövetőivel szemben érvényesíteni. --

T.Képviselő Úr,ehhez már miért is kéne bárkitől segítséget kérjen a magyar törvényhozás? Hogy a magyar törvények bátran nekiugorjanak bárkinek,aki "csak" éppen csavar volt (legyen az Ön kedvéért: fontos csavar,de csak csavar) a szocializmus nemzetellenes rendszerében,vér se tapad a kezéhez,csak csavar volt..,szóval ez csak és kizárólag Önökön múlik,nyugdíjas írogató bírókon biztosan nem. Hajrá Fidesz !!

Pár hete volt itt téma, hogy Tarlósnak még magánemberként sem lehet akármilyen véleménye.
Várom, hogy az akkor e mellett érvelők most is ugyanazt mondják Sándor Zsuzsáról.

"Jogi segítségnyújtást kérünk Sándor bírónőtől, hogy miként tudjuk ugyanezt az elvet – ennél szűkebb körben –, neki is elfogadható formában a kommunista tömeggyilkosságok elkövetőivel szemben érvényesíteni"

Egyszeru a keplet, Nurnbergben a nacik felett nem naci birok iteltek.

Biszku meg csak hagyjan, de pl. Peter Gabor 93-ban bekesen hunyta le szemeit nyugdijas konyvtaroskent.

Eleve ez a "haborus bun" kifejezes felreertelmezese ami folyik.
Az ugyanis azt jelenti, hogy vannak dolgok, amiket MEG HABORUBAN SEM szabad. Nem azt, hogy bekeben nem szamit bunnek, epp forditva...

Meddig is volt bíró? És addig ilyen szellemben hozta az ítéleteit?

Hat ez az basszus, az hogy bekeidoben tortent, epphogy sulyosbito korulmeny kellene hogy legyen.

Elegáns irónia...,nagyszerű.
Ez az egész,amit a Gulyás úr tud,de összesen.

"Én is közéjük tartoztam, de nem jó az összehasonlítás. Nyugdíjas bíró már kiesett a közszereplői kategóriából, akár hülyeséget is beszélhet."


Azt beszél Óh Te disztingvált?! (muhaha)

Igaz ugyan a kiesettsége valamiféle absztrakt , és nemkonszenzuális, íratlanjogi kategória szerint nézve azt, DE

effektive számtalanszor szerepel Sándor Zsazsa néni , nemcsupán blogján vagy facé-n de a jelentős nézettségű ATV jópár véleményformálgató, nagyhatású politikai termékében is.

Mi az ha nem köz-szereplés!?
Tán esti pipázgatás a verandán? :-)


Ne kritizáld tehát Tarlóst a megemlített módon.

Csak egy kérdés: Kik voltak, hol keressük?
Sándor Zsuzsa felmenőit, rokonait hol keressük?
1. áváhások-ávósok
2. munkásőrök
3. pártelit
Esetleg átfedések vannak?
Kétkezi aratásban résztvevők voltak-e?

Ha a bíróság nem ítéli el, vagy nem menti fel Biszkut jogerősen az ítélkezési szünetig, akkor ma Magyarországon nincs se igazság-, se jogszolgáltatás.
Csak jogászkodás van.
A törvények betartása csak az emberek belső erkölcsi, etikai érzékére van bízva. A jog fizetett alkalmazói képtelenek feladatuk ellátására ezért az egyetemeken le kell cserélni az összes oktatót dékánostól és el kell kezdeni egy új generáció képzését az igazságszolgáltatás részére, másokkal.
Törvényt kell hozni, ha szükséges bele kell nyúlni az Alaptörvénybe is.
A fennálló helyzet nem készteti az embereket törvények betartására.
25 éve várjuk a csodát, a sült galambok magasan elhúznak felettünk, mert lusták vagyunk kitakarítani?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés