Menekültkérdés: verseny a szavazók megnyeréséért vagy valóban tömegek akarnak Magyarországra jönni?

2015. július 16. 17:58

Ziegler Dezső Tamás
MTA Jogtudományi Intézet
Azon kijelentés, mely szerint Magyarország elviselhetetlen menekültügyi nyomás alá került és tízezrével kell tartósan itt maradó menekültekkel számolni, téves.

„Évi 500 ember megóvása semmilyen terhet nem jelent sem a magyar állam, sem a társadalom számára, ahogyan a tervezett 370 menekült tervezett átvétele sem jelentene semmilyen terhet, amely módszerrel az EU-ban kvótaszerűen osztanák el a menekültek egy részét. Szintén téves a menekültek által elkövetett tömeges bűncselekmények vizionálása. Jelenleg az is látható, hogy a nem menekült gazdasági bevándorlók nem választják lakóhelyüknek az országot, és amint lehet, továbbmennek Nyugat-Európába. Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, ha csak négyszáz kilométert utaznak nyugatra is öt-nyolcszor annyit kereshetnek ugyanazon munkáért /ld. a vonatkozó OECD statisztikát/.

Az is látható, hogy kiemelten fontos lenne a menekülttáborok, illetve környékük infrastrukturális fejlesztése, tekintettel az áthaladó tömegekre, és jelenleg pont ezzel ellentétes folyamat zajlik. A legújabb terv, nevezetesen, hogy megszüntetik a menekülttáborokat és
sátortáborba telepítik a menekülteket, szintén alapvető gondokat fog okozni: egyrészt nem konform vállalt nemzetközi kötelezettségeinkkel, másrészt az embertelen bánásmód tilalmába is ütközhet. A táborokkal kapcsolatos gondokat nemzetközi szervezetek évek óta jelezték, a problémára az Európa Tanács vonatkozó jelentése is rámutatott, illetve a magyar hatóságok eljárásához kötődően a Strasborgi Bíróságnak az embertelen bánásmódra vonatkozó ítélete is született. E fejlesztésekre a magyar állam jelentős összegeket kap, azok egy részének elvégzése nem pusztán a emberiesség miatt lenne fontos, hanem nemzetközi jogból eredő kötelessége is.

Jelenleg a táborokon belül embertelen körülményeket találunk, súlyosan túlterheltek-túlzsúfoltak (Debrecenben 800 férőhelyre 1600 ember jut). Higiéniai problémák vannak (például terjednek a poloskák és egyéb bogarak, élősködők, valamint a tisztálkodási lehetőségek limitáltak). A menekültek megfelelő jogi vagy egyéb segítséget nem kapnak (utóbbira szintén az Európa Tanács jelentése mutatott rá). A nemzetközi szervezetek mellett az alapjogok biztosa is rámutatott a problémákra (ld. pl. ittitt vagy itt, a 2014-es tevékenységről a jelentést ld. itt, 129. oldaltól. Legutoljára a menekültügy őrizet botrányos jellegéről is készült jelentés, melyet 2015 áprilisában tették közzé). Hangsúlyozandó, hogy ezen táborok és infrastruktúra felállítására tízmilliárdokat kaptunk korábban (ld. a 6. pontot).

Emellett nem szabadna elbagatellizálni a helyi lakosok valós alapokon álló igényeit és félelmeit. Ilyenek lehetnek az együttélés kereteit segítő, jelenleg teljesen hiányzó programok, melyek néha alapvető dolgokat pótolhatnának. Könnyű ugyanis toleranciáról beszélni, ha a helyi lakosok például képtelenek kommunikálni a menekültekkel nyelvi hiányosságok miatt (amúgy is, Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban az idegen nyelvet beszélők aránya, mindössze 35% beszél legalább egy idegen nyelvet, ezzel az ország az utolsó helyen áll az EU-ban). A táborok környékén angolul vagy idegen nyelven semmilyen tábla nincsen (még a tábor létét, helyét sem jelzik), a menekültek szinte hasznavehetetlen térképekkel bóklásznak és nincs harmadik fél, aki a hasonló gondokat menedzselné (a civilek tevékenysége ilyen szempontból hasznos, ám egyrészt vannak települések, ahol nincsenek jelen, máshol pedig csupán kezdeti lépések történtek).

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapja szinte hasznavehetetelen, roppant kevés információ elérhető rajta, a táborokról szinte semmilyen információ nincsen. Szintén alapvető hiányosság, ha a helyi szokásokat-konvenciókat nem magyarázzák el az ideérkezőknek, és az ideérkezők amúgy tolerálható szokásait sem ismerik az érintett alkalmazottak és környékbeli lakók. Úgyszintén jellemző az érzékenyítő tréningek teljes hiánya a táborok környékén. Ehhez képest számtalan olyan hír van terjedőben, amely »vad menekülthordákól« szól, miközben tízezrével érkeznek és mennek tovább békésen az országból, és bűncselekmények elkövetése nem jellemző. A feszültségek elsimítására és az emberi együttélés megteremtésére eddig igen kevés hivatalos intézkedés született, sőt, inkább az ellenkezőjét, a konfliktusok generálását lehet tapasztalni.

Összességében nézve, a fentiek alapján megállapítható, hogy a menekültekre vonatkozó negatív, túlemocionált kijelentések leginkább politikai célokat szolgálnak (ami a Századvég szerint, úgy tűnik, sikeres taktika). Annál is inkább igaz lehet ez, mert a magyar átlagpolgár menekülttel szinte sohasem találkozik. Ez ugyanakkor roppant veszélyes utca: aki mesterségesen pogromhangulatot hoz létre és a történelmünkből ismert rasszizmusra épít, előbb-utóbb ugyanennek a tendenciának válik majd az áldozatává.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 89 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés