Elrettentés

Szeptember 15-től letartóztatás és kiutasítás várhat a határsértőkre – enyhül a nyomás?

2015. szeptember 9. 14:02

Szeptember 15-én lép hatályba az illegális határátlépéssel kapcsolatos több jogszabályváltozás. Sokakban jogosan merült fel a kérdés: miért büntetjük szabadságvesztéssel, ami eddig csak szabálysértés volt, és miért nem elég a kiutasítás, mint büntetés? A Mandiner.jog összefoglalja, mi vár az illegális határátlépőkre, és a változások miért riaszthatják el azokat a határsértőket, akiknek nincs esélye a menekültstátusz megszerzésére.

Mint az már korábban ismertté vált, a kormány a fizikai határzár mellett úgymond „jogi határzár” kialakítását határozta el és ennek érdekében a belügyminiszter az érintett jogszabályokat módosító törvényjavaslat-csomagot nyújtott be, amit az Országgyűlés elfogadott. Szükséges azonban valamit pontosítani: a határokat eddig is védte a jog, amennyiben például a tiltott határátlépést szabálysértésként szankcionálta. Amiről itt szó van, az az, hogy a jogszabályok szigorításával kívánnak olyan jogi környezetet teremteni, amely a jogellenes magatartástól valóban elrettenti a potenciális határsértőt – elvégre a szabálysértési és büntetőjog valódi célja éppen ez. Felmerül azonban a kérdés, hogy a választott eszközök megfelelőek-e erre, illetve hogy a csomag egyes részei pontosan mire szolgálnak.

A módosítások keretében kibővítik a Büntető Törvénykönyv Közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című fejezetét újabb szakaszokkal, amelyek közül az egyik bűncselekménnyé minősíti a tiltott határátlépést. Illetve ezt is pontosítanunk kell: a határzárral védett szakaszon való jogosulatlan átlépés válik bűncselekménnyé. Ezzel párhuzamosan külön tényállás lesz a határzár megrongálása és az építésének akadályozása, továbbá az illegális bevándorlók kiutasítását is megkönnyíti a módosítás.

Mindez viszont felvet néhány további adekvát kérdést: Miért érdekelt Magyarország az e bűncselekményt elkövetők bebörtönzésében, azaz hónapokig, évekig adófizetői pénzen történő eltartásukban? Egyáltalán miért szükséges szabadságvesztéssel sújtani egy olyan cselekmény elkövetőit, ami korábban csak szabálysértés volt, miért nem elegendő büntetés a Btk. 59. § szerinti kiutasítás? Mellesleg a menekültstátuszra nem jogosult illegális bevándorlók közigazgatási eljárásban történő kiutasítására akkor is lehetőség van, ha egyébként nem rónak a terhükre bűncselekményt, a menekültstátuszra jogosultakat viszont akkor sem lehet kiutasítani, ha jogerősen elítélik őket.

Letöltendő vagy felfüggesztett a kiutasítás mellé?

A tömeges bebörtönzések kérdésére az a válasz, hogy a gyakorlatban a jelzett bűncselekményért aligha kap majd bárki is letöltendő szabadságvesztést büntetlen előélettel. Erről árulkodik az is, hogy míg eddig csak a két évnél nem hosszabb szabadságvesztést lehetett felfüggeszteni, a Btk. friss módosítása kivételt tesz a az új bűncselekmények esetén, ezeknél ugyanis az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés is felfüggeszthető lesz.

De miért is nem elég szankciónak a kiutasítás, minek kell ehhez egyáltalán szabadságvesztést hozzárendelni? Erre a kérdésre egyrészt a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásának további új szabályaiból, másrészt a büntető-eljárásjogból kaphatunk választ. Azon bűncselekmények esetében tudniillik, amelyek nem büntethetők szabadságvesztéssel (pl. magántitok megsértése), a gyanúsítottat nem lehet őrizetbe venni, illetve előzetes letartóztatásba helyezni. Azzal tehát, hogy a déli határon való átjutás börtönnel büntethetővé válik, a jogalkotó olyan helyzetet teremt, hogy az onnan érkezőket a hatóságok automatikusan őrizetbe is vehetik, illetve aztán előzetes letartóztatásba helyeztethetik, ami fajsúlyos eszköz a kormány kezében a folyamatok kontroll alatt tartásához. Mellesleg a büntetőeljárásról szóló törvényt úgy változtatják meg, hogy az előzetes letartóztatás menekülttáborban is végrehajtható.

Másfelől a módosítások hatékony változásokat eszközöltek a tekintetben is, hogy a kiutasítottak ne térjenek vissza Magyarországra. Akit ugyanis felfüggesztett büntetéssel együtt utasítanak ki, annak azonnal le kell ülnie a büntetést, ha a kiutasítás időtartama alatt Magyarországra visszatér.

Elrettentés minden eszközzel

Első pillantásra az is furcsa, hogy míg korábban a déli határ illegális átlépése szabálysértés volt, most nem a bűncselekmények enyhébb fokozatára léptették elő, azaz vétséggé, hanem rögtön bűntett lett. A magyarázatot könnyen megkapjuk, ha megvizsgáljuk, mi is a fő különbség bűncselekmények két típusa között: „A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség miatt szabták ki (…) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt bűntett miatt szabták ki”. Az előterjesztő tehát azt szerette volna, ha azon határsértők esetében, akiket végül mégis letöltendő szabadságvesztésre ítélnek, nem fogházban, hanem börtönben kerülne sor a büntetés letöltésére.

A bűntetti minősítésen túl szembetűnő a büntetési tétel nagysága is. A „gyodán”, illetve a kerítésen keresztül történő puszta átkelésért akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható lesz, a határzár megrongálása pedig egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz sújtható. Könnyen belátható, hogy a két cselekmény aligha választható el egymástól, főleg, ha készen lesz a kerítés. Ha az átjutni szándékozó migráns nem talál egy már korábban vágott rést, kénytelen lesz az első bűncselekmény elkövetése érdekében a másikat is elkövetni, ráadásul vele lévő társai pszichikai bűnsegédként azonos büntetési tételek vonatkoznak. Az így megállapítható halmazati büntetés felső határa nem kevesebb, mint hét és fél év. Csak összehasonlításképpen: népirtás előkészületéért legfeljebb nyolc évet lehet kapni.

A büntetett előélet fenyegető árnya

A kormányoldal kommunikációjában helyet kapott a kriminalizáció oldalán az az érv is, miszerint a menekültstátuszra nem jogosult migránsok számára elrettentő lehet, hogy büntetett előélettel aligha kaphatnak bevándorlási engedélyt az EU területén. Itt meg kell említenünk, hogy a kiutasítás büntetés kiszabása önmagában, szabadságvesztésre ítélés nélkül is büntetett előéletet eredményez (viszont, mint fent említettük, nem lehetne őrizetbe venni az elkövetőt, ha nem lenne szabadságvesztéssel fenyegetve).

Más kérdés, hogy megállja-e a helyét az az állítás, miszerint priusszal nem lehet letelepedni az EU-ban. A magyar jogban valóban akadálya a letelepedési engedély megszerzésének a büntetett előélet, a menedékkérésnek azonban nem feltétele a büntetlenség (a háborús, az emberiesség elleni, illetve a súlyos köztörvényes bűncselekmények kivételével) – tehát az új intézkedés elsősorban azokat az illegális gazdasági bevándorlókat riaszthatja el a magyarországi határsértéstől, akiknek nincs esélyük, hogy menekültstátuszt kapjanak az EU-ban.

A bejegyzés trackback címe: https://jog.mandiner.hu/trackback/16865