Az európai jog lehetséges válaszai a terrorizmusra

2015. november 30. 15:23

Lukácsi Tamás
MTA TK
A terrorizmus csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt rejtőző 9/10 részt nem lehet pusztán jogalkotással kezelni.

„Milyen válaszokat adhat az EU joga a mindennapjaink részévé váló terrorizmusra? Érdemes megvizsgálni a kérdést, mert vannak félreértések e téren. A magyar sajtóban pl. azt olvastam, hogy a molenbeeki helyzet azért mérgesedhetett el, mert sem a belga hatóságok, sem az »EU-s bürokraták« nem foglalkoztak vele. Az utóbbiak nem is tehetik! Egy »EU-s bürokratának« akkor lehet bármi hatása Molenbeekre, ha odaköltözik, elindul a helyhatósági választáson (amire az EUMSZ 22. cikkének (1) bekezdése alapján joga van), megválasztják, és szavaz a helyi képviselőtestületben. (...)

Véleményem szerint a probléma nem is a jogszabályok hiánya. A merényleteket, illetve a belga és francia rendőrségi és katonai fellépést követve úgy tűnik, hogy inkább jogalkalmazási kihívással állunk szemben. Ezen a téren az EU eszközei rendkívül korlátozottak. Míg az Europol vagy az Eurojust segíthet a bűnüldöző hatóságok közötti koordinációban, az EUMSZ 88. cikkének (3) bekezdése értelmében kényszerítő intézkedések alkalmazására kizárólag nemzeti hatóságok jogosultak. A 276. cikk pedig kizárja, hogy az EU Bírósága felülvizsgálhassa a tagállami rendőrségek és bűnüldöző szolgálatok intézkedéseit vagy a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

A labda tehát a nemzeti hatóságok térfelén pattog – illetve mégsem teljesen. Érdemes néhány szót ejteni a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának szerepéről is. A molenbeeki események fényében elgondolkodtató pl. egy ítélet, amely szeptember végén született, és akkor nem is keltett különösebb feltűnést. A Bouyid v. Belgium ügy egy kis ablakon át bepillantást enged egy »érzékeny« brüsszeli kerület mindennapjaiba. A tényállás szerint Said és Mohamed Bouyid urak felpofozódtak, miután rendőri intézkedés során kihívó és tiszteletlen magatartást tanúsítva megtagadták személyazonosságuk igazolását. Az eset kontextusát az igazságszolgáltatás számára nem ismeretlen Bouyid család és a helyi rendőrség közötti »feszült viszony« adja. Az ítélet szerint Belgium megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (EJEE) 3. cikkét (kínzás tilalma), mivel megalázó bánásmódnak vetette alá a panaszosokat, akik összesen 20000 euró kár- és költségtérítést kaptak.

Az ítélethez három bíró csatolt különvéleményt. A rendőrségi erőszak szerintük is elfogadhatatlan, és megfelelő – fegyelmi vagy büntetőeljárásban megállapított – szankciókkal kell büntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendőrségi túlkapás egyben az EJEE 3. cikkének megsértését is jelenti, hiszen ahhoz a túlkapásnak kellőképpen súlyosnak kell lennie. Eközben figyelemmel kell lenni az eset körülményeire és a sértett esetleges kihívó magatartására is. A különvélemény 7. pontja szerint: »We fear that the judgment may impose an unrealistic standard by rendering meaningless the requirement of a minimum level of severity for acts of violence by law-enforcement officers. (...) To conclude as the majority have, that in any such incident the State will be responsible for a violation of the victims' fundamental rights (...) is in our view a clear underestimation of the various difficulties that may be encountered in real-life situations«.

Akár egyetértünk az ítélettel, akár nem, egy következtetés nem kerülhető el. Az utóbbi hetek híreiben szereplő belga és francia külvárosok problémája sokrétű: keverednek benne a közbiztonsági, kulturális és társadalmi elemek. A terrorizmus csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt rejtőző 9/10 részt nem lehet pusztán jogalkotással kezelni, az pedig különösen nem várható el, hogy Molenbeek vagy Seine-Saint-Denis polgárainak életét EU-s irányelvek fogják elviselhetővé és biztonságossá tenni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szegény rendőrök!
Máskor tessék őket szépen megsimogatni, ha nem akarják igazolni magukat.
No persze, akkor meg feljelentenek benneteket zaklatásért.
Nincs (jó) megoldás.

"A terrorizmus csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt rejtőző 9/10 részt nem lehet pusztán jogalkotással kezelni,"

Nem megy az autóm.
Próbálgatom innen, így-úgy, kiszállok, megnézem, igazgatom, visszaülök, indítom, a motor pedig szépen dolgozik, a kocsi tökéletes, a kerekek pörögnek, ahogy kell.

Minden tökéletesen működik, mégsem indul.
Talán csak a CO-kibocsátás lépi át az EU-szabványt.
Most látom csak, a cipőm-lábam térdig csupa sár.
Ja, sártenger közepén állok, nem műúton mennék.
" A felszín alatt rejtőző 9/10 részt nem lehet pusztán jogalkotással kezelni,""
Dehogynem.
Persze, csakis akkor, ha nem hoznak újabb jéghegycsúcsokat célzottan létre - jó liberális módon - mint ahogy a maiak sem a véletlenek művei. Ellenkezőleg. Nagyon is - bilderbergesen - tudatosak.
Soros pl. a migránsok logisztikájának biztosítását végzi.
Szuverén kormányok képesek lennének a 9/10 részt kezelni
Amennyiben nem a Sorosok irányába lennének - ma már a tőke szabad mozgásának törvényi örve alá bújtatva - lenyomva.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2015. november 30. 16:57

Megerősítés a HVG-től:
Arról, hogyan lehet törvényeket alkotva, tudatos züllesztést, elembertelenedést létrehozni és fenntartani:
„Minden osztálynak van egy (de inkább több) Pistikéje. Aki képtelen végigülni egy tanórát ordibálás, kötözködés, pofozkodás nélkül, nagy ívben tesz az érdemjegyeire, feladataira, magára a tanárra, aki elveszi az uzsonnát, gyomorba vág, sípcsonton rúg, hajat cibál, torkon ragad, kigúnyol, megaláz.” - Mi lesz így a többi gyerekkel, akik a Pistikék terrorjában élnek.
A magyar blogger pedagógus szerint számtalan probléma származik abból, hogy egy 2003-as törvénymódosítás lehetővé tette az iskolákban a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelését. Például sérül a többi gyerek tanuláshoz való joga, mert Pistike miatt fegyelmezéssel megy el az óra jelentős része, ezért a tanár csupán a tanagyag töredékét tudja leadni, a kiegészítő játékos foglalkozásokra és beszélgetésekre pedig végképp nem marad idő.
A tanár úgy látja, hogy az említett Pistikék az osztály avatatlan kiskirályai, akinek elég bátorsága van ahhoz, hogy visszaszóljon a tanárnak.

Ha Pistike megteheti azt, hogy az óra közepén feláll, kiabálni és rohangálni kezd, akkor „néhány közbekiabálás, levelezgetés, padtárs-molesztálás már igazán kijár mindenkinek” – gondolhatják a többiek. Továbbá a gyerekek értékrendje is torzulhat, – teszi hozzá az integrált nevelés disszonanciáiról író pedagógus.
Pistike elveszíti valódi esélyeit a fejlődésre, a többi csemete kettészakadt fülcimpával állít haza.”

A pedagógus szerint ez azért is veszélyes, mert az iskola nem csak a gyerekek tudását, hanem szemléletét, az élethez való hozzáállását is alakítja. Pistikéket „Nagyon is szeretem. De szeretem a többi húszat is, és felelős vagyok a többi húszért is. Velük mi lesz?”

Magyar fogvatartottaknak is megítélnek rendszeresen életkezdési 1000 Evrókat..

a jod erő nélkül semmit nem ér.

Lsd. Schengen semmibe vételét!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés