Jogi aggályok

Aggályosnak tartja a menekültkvótát az ombudsman, az Alkotmánybírósághoz fordul

2015. december 3. 12:11
Az Alkotmánybírósághoz fordul Székely László ombudsman a menekültkvóta miatt. Szerinte a kollektív kiutasítás jogellenes, és az iránt érdeklődik az AB-nál, hogy ehhez a magyar intézmények és szervek segítő kezet nyújthatnak-e. Úgy véli, aggályos az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyása.

Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul az uniós kvótarendszer ügyében. Székely László, az alapvető jogok biztosa a menedékkérők tömeges áthelyezésével kapcsolatos jogi aggodalmakat tisztázná – közölte a biztos hivatala csütörtökön az MTI-vel. Az alapvető jogok biztosának egyik alkotmányértelmezési kérdése azt tartalmazza, hogy „a magyar intézmények és szervek segítő kezet nyújthatnak-e más államok jogellenes kiutasító lépéseinek végrehajtásához?

Székely László utalt a magyar alaptörvényre is, amely szerint a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Az ombudsman szerint továbbá a magyar államnak nem kötelessége végrehajtani olyan uniós jogi rendelkezést, amelyre a csatlakozásakor kötött szerződésekkel nem adott felhatalmazást.

Az ombudsman az unió azon határozatával kapcsolatban tette fel kérdéseit, amely szerint „a kiválasztás elveinek és szabályainak rögzítése nélkül más tagállamokba irányítandó csoportokat kell kiválasztani és őket () más uniós tagállamba kell áthelyezni”. A határozat alapján a menedékkérőknek nincs lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az áthelyezési intézkedéssel kapcsolatosan, ellentétben az általánosan irányadó uniós jogi normákkal – írták.

Az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyása is aggályos

Az alapvető jogok biztosát aggodalommal tölti el az is, hogy más uniós jogszabályi javaslatban is felmerül, sőt állandó mechanizmusként is megjelenhetnek a menedékkérőket sújtó olyan kollektív, kényszerítő jellegű intézkedések, amelyek az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyásával kívánnak a helyzetükbe beleszólni.

Arra is rámutatott, hogy a nemzetközi jog alapján ha az állam elrendeli és ezáltal megparancsolja egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, kiutasításnak minősül, „bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban”. Ebből okszerűen következő jogértelmezés, hogy az unió által elrendelt áthelyező határozatot kiutasításnak kell minősíteni – áll a dokumentumban. A kiutasítás önmagában nem tilos, azonban az egyén személyes magatartásán vagy jogi helyzetének egyedi elbírálásán kell alapulnia, és ez semmiképpen nem teljesül a tanácsi határozatban foglalt tömeges áthelyezések esetén az ombudsman szerint.

Ha egy állam emberek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot, anélkül, hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg, azt pedig tiltja az EU Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint Magyarország Alaptörvénye is – állapította meg. Kitért arra is: a Genfi Egyezmény biztosítja a menedékkérőknek, hogy a menekültügyi eljárást abban az államban várhassák meg, ahol a kérelmüket benyújtották, ez a tartózkodás pedig az egyezmény értelmében jogszerűnek is minősül, és ezt szakítaná félbe a kötelező áthelyezési határozat, amely további súlyos jogi aggályokat vet fel.

A biztos másik alkotmányértelmezési kérdése arra irányul: köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mit pörög ezen? Ide nem oszthatnak, azt kész. Foglalkozzon a magyar kisebbségek jogaival! Van ott elég tennivaló.

Feri, ez most nem ment át. Emberünk nem a "parazita népség beözönlését megakadályozni hivatott nemzeti, önvédelmi reflex-intézkedést" vitatja, hanem migirik kvóták szerinti szétosztásának jogalapját.

Konkrétabban: alkotmányellenes lépésnek tartaná, ha magyar végrehajtó hatalom tevőlegesen részt venne a - az amúgy szerinte nemzetközi egyezményeket és általános nemzetközö jogi normákat sértő - rendelkezés végrhajtásában.

Szóval töröld a sütiket a böngésződből, és plusszold:)

Jobb lett volna ha érthetőbben fogalmaz.
Ha jól értettem az hogy a németek át akarják tolni a migránsokat a menekült kérelmük miatti eljárás vége elött kiutasításnak minősül pl felénk mi meg nem vagyunk kötelesek átvenni őket.
Jól értettem?

Válaszok:
Csigorin | 2015. december 3. 14:50

Akik ezt a kvótàzást kitalàlták alap dolgokkal nincsenek tisztàban.

Je, neha valamire jo egy ombucmano is.

Es meg igaza is van, mivel a kvota eleve azt jelenti hogy ezret beengedunk, az ezeregyediktol meg valogatas nelkul mindenki huzzon a brebe. Ez meg ugy hat valahol tenyleg aggalyos. Kell egy egyseges kriterium, azt aztan lehet ugy szigoritani hogy milliobol szaz menjen csak at rajta, de nem olyan alapon hogy helo ti korabban jottetek, nektek lehet, ti meg elkestetek, igy jartatok, perec van.

Ugy valahogy.

Egeszpontosan ez olyan, mintha egy oktato ugy vizsgaztatna egyetemen, hogy az elso tiz aki beadja a dogat atmegy, a tobbi megbukik.

Na ezt nem lehet. Csinalhat gecinehez zehat, vagy olyan magas ponthatart hogy 100bol csak 10en menjenek at, de ugy nem szorhatja meg a nepet, hogy a nevsor elso tiz tagjanak kettes, tobbi karo.

Tömegével jönnek,egyenként elküldeni őket kissé lassú lehet - bejönnek millióan,egyenként elbírálva törvényszabta 60 napos ügyintézési idővel kicsit sokba kerülhet-

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés