EU

Trócsányi: Hallatni kell hangunkat az EU-ban

2015. december 29. 8:38
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint hallatni kell hangunkat az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Szerinte Magyarország határozott, Európára viszont a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző.

Európára ma a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző, Magyarország viszont határozott álláspontokkal jelenik meg az európai vitákban – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek.

A kötelező migrációs kvótákat Magyarország jogi érvek alapján – Szlovákiával párhuzamosan – a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága előtt megtámadta. Az Igazságügyi Minisztérium megkereste valamennyi uniós tagállam illetékes minisztériumát, hogy tájékozódjon az egyes országok álláspontjáról. Az igazságügyi miniszter szerint a reakciók tanulságosak voltak:

Vannak olyan országok, amelyek mereven elutasítóak, a jogi érveinket nem kívánják mérlegelni. Más országok elgondolkodtatónak tartják keresetünket, jelenleg kivárnak. Köztük voltak olyanok is, akik informálisan egyetértésükről biztosítottak, de korábbi támogató döntésükre hivatkozva inkább semlegesek kívánnak maradni. És végül vannak olyan országok, amelyek a jogi érveink mellé azt is hozzáteszik, hogy a kötelező kvótarendszer a gyakorlatban már meg is bukott” – mondta Trócsányi.

Az eltérő álláspontoknak – a jogi megítélésen túl – a miniszter szerint oka az is, hogy a nyugat-európai országok bevándorláspolitikája nem tekinthető sikertörténetnek Közép-Európából nézve. Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy a bevándorlók integrációja problémákat vet fel. A feszültségeket, félelmeket magam is tapasztalhatta nagykövetként Párizsban és Brüsszelben – mondta Trócsányi László, hozzátéve, különösen veszélyes, ha a vallási meggyőződés akadálya az integrációnak.

Nagy a tanácstalanság Európában

A sokféle, egymásnak ellentmondó reakciók jól jelzik Trócsányi szerint, mekkora a tanácstalanság Európában. Egyes európai vezetők határozottságot akarnak mutatni, esetenként zsarolással vagy fenyegetéssel lépnek fel, de ez szerinte nem vezethet eredményre. Elmondta: Magyarország, a maga nemzeti hagyományokon alapuló határozott alkotmányos identitásával, értékválasztásaival, szilárd pozíciókat fogalmazott meg, melyeket jogi érveléssel is mindenkor alátámasztott. Tehát vitában állunk, de ez nem baj, a vita mindenkor a megoldást is elő tudja segíteni – jelentette ki Trócsányi László, aki szerint Magyarország nincs egyedül.

A V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetsége már uniós szinten is számottevő, és ezt még tovább lehet és kell bővíteni a miniszter szerint, elsősorban regionális szinten. A támogatás megszerzése azonban nem automatikus, politikailag és jogilag alátámasztott érvrendszert kell bemutatni. Dialógusra van szükség, már csak azért is, mert az EU-t sokféle ország alkotja, vannak köztük nagy és kisebb tagállamok, alapítók és csatlakozók. A sokféle érdek, érték pedig számos kapcsolódási pontot, szövetséget ígér. Ebből a közösségből nem érdemes kivonulni, proaktív szerepet kell játszani a vitákban. Ilyenkor az igazságügyi tárca az „állam jogi képviselője” szerepében is eljár, igényes, szakszerű jogi érveléssel segíti a kormány álláspontjának érvényre juttatását az európai uniós intézmények előtt is – fejtette ki a miniszter.

Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk – vélekedett a miniszter.

Mást jelent a család és a család itt, mint nyugaton

Az alkotmányos történelmi hagyományok, Európa keresztény gyökerei, a házasság és a család mást jelentenek a mi térségünkben, mint Nyugat-Európában. De idesorolható a nemzetpolitika is. A miniszter szerint mi magyarok nagyon örülnénk, ha az európai fórumok nagyobb figyelmet szentelnének az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülésének a közéletben. Hogy csak az igazságügy területét említse – mondta a miniszter –, szükség van magyarul beszélő és dolgozó ügyvédekre, bírókra, közjegyzőkre a határainkon túl.

Ez szerinte nem megoldott kérdés, alig van magyar nyelvű jogi oktatás a környező országokban, sőt a jogszabályok magyarra történő lefordítása is kivételnek tekinthető. A részarányos foglalkoztatás elvét nem csak papíron, de a mindennapokban kell megvalósítani. Trócsányi László hangsúlyozta: e kérdéseket is európai témának tartja, így az európai uniós intézmények sem kerülhetik meg hosszú távon a kisebbségi jogok vizsgálatát.

Elmondta: Európában értékalapú vita folyik az egyén és a közösség viszonyáról is. A közösségi érdekek megjelenítése nem jelenti az államnak az emberek feletti gyámkodását. Az inga nem lenghet ki egyik irányba se: az egyént nem nyomhatja el a közösség, de az egyéni szabadság sem mehet a közösség rovására. A jogokkal kapcsolatban ideológiai természetű vita folyik, feladatunk a helyes egyensúly megtalálása – magyarázta Trócsányi László. A tárca itthoni feladatairól szólva a miniszter a jogalkotás szakmai előkészítését és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősítését emelte ki.

Végezetül Trócsányi László hangsúlyozta: helyes döntés volt a profiltisztítás, amelynek eredményeképpen az igazságügyi tárca a jogi kérdésekre tud összpontosítani. Az önálló Igazságügyi Minisztérium jól közvetíti, hogy a kormány fontosnak tartja a jogállamot, a jog uralmát, másrészről az európai vitákban az igazságügyi tárca feladata a jogi érvek megjelenítése és alkotmányos identitásunk védelmezése.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha Európai Uniónak nem volt kifogása a csehek és szlovákok esetében a magyarok kollektív bűnösségét hangoztató Benes dekrétumok, és az ebből fakadó magyarellenes intézkedések ellen, akkor mi kifogásuk lehet az ellen, hogy beözönlő muszlimokkal kapcsolatban példákkal is alátámasztható kifogásaink, fenntartásaink, vannak, és ezért elutasítjuk a velük való együttélést?

Még igazad is lehetne, ha eltekintenénk attól a nüansznyi különbözőségtől, hogy a török együttélés, majd a besenyőkkel való hadakozás és befogadásuk még a kereszténységre való áttérésünk előtti epizód.

A muzulmánok mai elfogadhatóságának több szempont is ellentmond.
Elsősorban a gyökeresen más vallási- és kulturális hagyomány.
Azután a muszlimok eredendően agresszív fellépése ezen újkori népvándorlás során.
Valaki elültette a fejükben, hogy különbek az európaiaknál és ez teszi ezt az egy pálcikára felfűzött népséget számunkra elviselhetetlenné.
Lehet, hogy rasszista vagyok, de undorodom még a gondolatától is annak, hogy olyan utcaképet kelljen látnom a nagyvárosainkban, mint amilyenek láthatóak a nyugat-európai utcákon.
Végül is, egyetlen mód van arra, hogy nemzeti-, keresztény- és az európai rasszhoz tartozó identitásunkat megtarthassuk, az általad belengetett megalkuvó szemléletet csírájában kiirtani.
Semmi kifogásom egyébként az ellen, hogy értékes bevándorlókkal erősödjön a nemzet, de ezek ne jöjjenek tömegesen és ne akarják a saját identitásukat megtartva, zavart okozni a társadalomban.
Ja, és lehetőleg ne legyenek feketék!

1541-ben Izabella királyné és udvartartása nem volt ostoba muzulmán ellenes,orrukból szájukból csak úgy folyt az udvarias kedveskedés, parancsoljanak befáradni a palotába a kis János Zsigmond keresztelőjére. A janicsárok engedtek a kedves invitálásnak és oly jól érezték magukat, hogy 150 évig ott is maradtak
A muzulmánokban ma is elevenen él a küldetéstudat, muzulmánná tenni a világot, ma is van, ki szívesen fogadja őket,- te is kedveled őket, bocsásd meg kíváncsiságomat: talán már meg is kurtítottak?

Nagyon felsőbbrendűnek képzeled magadat, úgy tűnik valaki elhitette veled, hogy te különb vagy egy nyuggernél. Ne hidd el, csak ugrattak, ahogyan az ilyen beképzelt hülyéket ugratni szokták. Ha különb lennél, akkor nem írnál ilyen bejegyzéseket kispofám!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés