Alaptörvény-módosítás: mi fér bele a terrorveszélyhelyzetbe?

2016. január 22. 12:08

Pintér Bence
Mandiner
A terrorveszélyhelyzet egyetlen előnyének az tűnik, hogy a kétharmados támogatottsággal nem rendelkező kormány minél hosszabb ideig tudjon az ellenzék beleegyezése nélkül tevékenykedni egy általuk kikiáltott vészhelyzetben.

tek.jpg

Módosítaná az alaptörvényt a Fidesz: belekerülne a terrorveszélyhelyzet, melyet a kormány hirdethetne ki és utána hatvan napig nagyon széles jogkörökkel rendelkezve léphetné át a törvényi kereteket.

Nem vitatjuk, hogy indokolt lépés a tavalyi fejlemények tükrében átgondolni hazánk felkészültségét egy-egy ilyen rendkívüli helyzetre, a javaslat viszont mindenesetre legalább egy ponton aggályos, elfogadásához pedig pont arra lenne szükség, amire a kihirdetéshez nem: kétharmados támogatásra.

Nem ördögtől való a jelenlegi jogi állapot felülvizsgálata, hiszen nem egyértelmű, melyik különleges jogrendi állapot vonatkozhat a terrorizmusra. Jelenleg az alaptörvény 48-54. cikkelye foglalkozik a különleges jogrend helyzeteivel, azaz a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel. A veszélyhelyzet leginkább természeti katasztrófák esetében vezethető be, a rendkívüli állapot pedig egyértelműen háborús veszély esetén érvényesíthető, tehát ezek nem igazán alkalmasak a terrorhelyzet kezelésére. A megelőző védelmi helyzet szintén főleg háborús veszély esetén tűnik alkalmazhatónak.

A szükségállapot meghatározása már ígéretesebb, mivel „a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” rendelhető el. A meghatározás második fele egyértelműen leírhat terrorcselekményt, viszont a kihirdetéshez itt a parlament támogatására van szükség. Szintén alkalmas lehet egy ilyen helyzet kezelésére a váratlan támadás esete, amely „külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése” esetén alkalmazható, de ez sem egyértelmű. Ebben az esetben a kormány dönt a különleges jogrend bevezetéséről, ami addig tart, amíg nem rendelnek el szükség- vagy rendkívüli állapotot.

A terrorveszélyhelyzet tervezett javaslata az eddig nyilvánosságra került részletei szerint a különleges jogrendet a kormány rendelhetné el az országgyűlés kétharmados támogatás nélkül, hatvan napra. Terrorveszélyhelyzetben a kormány többek között bevethetné belföldön a hadsereget, korlátozhatná az információ-, gyülekezési- és sajtószabadságot, gazdasági és utazási korlátozásokat vezethetne be és átírhatná a költségvetést. A különleges jogrendi állapot meghosszabbításához már szükség van a parlament támogatására; az alatt pedig folyamatosan tájékoztatni kellene a köztársasági elnököt és az Országgyűlés állandó bizottságait a fejleményekről.

Logikus, hogy egy akut vészhelyzetben, terrortámadás esetén szükség lehet arra, hogy a kormány gyorsan megteremtse a jogi keretet az ilyen helyzetekben szükséges különleges intézkedésekre. Nem világos azonban, hogy a mostani törvényi keretek miért nem adnak erre lehetőséget a kormány szerint. Ott van ugyanis a váratlan támadás” esete: ezt a kormány rendelheti el, és egészen addig tart, amíg össze nem ül a parlament, hogy döntsön a további intézkedések szükségességéről. Ez pedig magában foglalhatja a szükségállapot kihirdetését. Persze azon lehet vitatkozni, hogy egy terrortámadásra vajon áll-e a külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése” meghatározás, de lehet, hogy ezen adott helyzetben nem vitatkozna senki – vagy az is lehet, hogy elég lenne ezt a kitételt kibővíteni.

A probléma ugyanis az, hogy rendkívül homályos az, mit tekinthet a kormány a terrorveszélyhelyzet elrendelésére alkalmas körülménynek. A párizsihoz hasonló események persze világos helyzetet teremtenek, akkor nem lehet kérdés, hogy mi a teendő. Ugyanakkor Lázár János a minap azt találta mondani, hogy a röszkei betörési kísérlet esetén vagy a Keleti pályaudvarnál kialakult helyzet kapcsán megfontolható lett volna a különleges jogrend kihirdetése. Ez pedig rendkívül aggályosnak tűnik, mivel ezek közel sem esnek abba a súlycsoportba, mint egy fegyveres terrortámadás mondjuk Budapest belvárosában.

A terrorveszélyhelyzet tehát leginkább egy biankó csekknek tűnik: a kormány kismillió dolgot kiálthat terrorcselekménynek, vezetheti be a megfelelő különleges jogrendet hatvan napra, és ennek értelmében akár el is hallgattathatja az ezzel ellenkező hangokat. Ezután pedig két hónapig azt csinál, amit akar. Eközben a legnagyobb jóindulatot feltételezve sem tűnik szükségesnek az alaptörvény-módosítás, hiszen a jelenlegi alkotmányszöveg lehetőséget ad a gyors cselekvésre, illetve megfelelően korlátozza is az államhatalmat a parlament mielőbbi beleegyezésének szükségessé tételével.

A terrorveszélyhelyzet egyetlen előnyének az tűnik, hogy a kétharmados támogatottsággal nem rendelkező kormány minél hosszabb ideig tudjon az ellenzék beleegyezése nélkül tevékenykedni egy általuk kikiáltott vészhelyzetben – ami, ha Lázár szavait vesszük alapul, szinte bármi lehet.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 128 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Bence ne magadból indulj ki, hogy te visszaélnél és nem csak élnél a törvény adta jogoddal.

Minden normális országban van rendkívüli állapot forgatókönyv.

Válaszok:
Pintér Bence | 2016. január 22. 12:30

Szerencsére Magyarországon is van. A kérdés az, hogy miért van szükség még egyre.

Nem tiszta nekem se, hogy mi minősül terrorveszélynek, és mi nem.
Tehát mikor kell a különleges jogrend szerint eljárni, és mikor a normális rend szerint.

Ha mondjuk jön egy hívás a rendőrségre, hogy van egy gyanús csomag a Deáknál, akkor az szerintem fogalmilag terrorveszélynek tekinthető, de vajon jogilag is az lesz?
Ha az lesz, akkor minden gyanús csomag után fennáll a terrorveszély miatti különleges jogrend?

Röszkénél meg miért lett volna terrorveszély? Mert muszlimok voltak az elkövetők?
Ha mondjuk szerbek rohanják meg a röszkei határt, akkor az is terrorveszélynek minősülne?

Hajjaj, sok a kérdés, kevés a válasz...

Ez, amit állítasz nem helytálló.
A "helyzet"-et Gyurcsány és a TV ostrom miatt bosszúszomjas rendőrség maga hozta létre.
Ha ők nem esnek neki a kossuth-téri tüntetőknek, na meg a Fidesz Astoria előtti ünnepi nagygyűlés résztvevőinek, nincs helyzet.
Ez a vélekedésed pontosan megegyezik azzal a nyugati otrombasággal, amikor a röszkei eset kapcsán a magyar kormányt alázta nyugati sajtó, mondván miként bánik a "menekültekkel".
Kiszámítottan hazug, alamuszi, kiforgatott logika.

"mi fér bele a terrorveszélyhelyzetbe?"

Na mi?! Pintére Bence?
;-)

Pótcselekvés az egész ügy. A Fidesz már most is teljhatalommal rendelkezik. Egy-két ellenzéki lefizetésével gyakorlatilag bármit át tudnak nyomni a parlamenten. Az meg, hogy valami szerepel-e az alaptörvényben vagy sem, mióta érdekli őket, amikor lopni, csalni, hazudni kell?

Orbán a jogforrás.

Válaszok:
Laibach | 2016. január 22. 13:24

Őt követi a Fidesz frakció.

Válaszok:
Laibach | 2016. január 22. 13:24

Leegyszerűsítve egyébként a terrorveszély egy állandó jelenség.

Épp ezért tartjuk a TEK-et, épp ezért vannak a titkosszolgálatok, épp ezért (is) van a Parlamentben egy olyan bizottság, hogy nemzetbiztonsági bizottság.

Terrortámadás esetére ugyan lehetne új jogszabályt alkotni, de arra ott van a szükségállapot, ami bőven kimeríti azokat az intézkedéseket, amiket egy terrortámadás idején alkalmazni kell.
A terrorveszély kezelésére pedig ott vannak az erre fenntartott szervezetek.

Na erre lépj, Counter-ka!:)

Zenéljünk!!! Egy átkos béli témához illő régi sláger.


https://www.youtube.com/watch?..

A terrortámadás fegyveres támadás, ami szükségállapot bevezetését vonhatja maga után.

Ha pedig egy terrorista gyanús személy esetleg szervezkedik, arra ott vannak a titkosszolgálatok, a TEK, nekik ez a feladatuk, hogy ezeket az embereket figyeljék, lekapcsolják.

A terrorizmus lényegében szervezés + kivitelezés.

Mi más eleme van még, amivel jelenlegi állapotunkban nem tudunk reagálni, és új jogi szabályozásra van szükség?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés