A bírói döntést nem befolyásolhatják az érzelmek

2016. február 1. 20:47

Dr. Darák Péter
Kúria
A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak.

„A közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével. Ezért a Kúria elnökeként szükségesnek láttam a közvéleményt az alábbiakról tájékoztatni:

Előrebocsátom, hogy más bíróság előtt folyamatban lévő ügyről magam sem beszélhetek, azért sem, mert ezek az ügyek jogorvoslati eljárásban később a Kúria elé kerülhetnek.

Ha lenne akkora tárgyalóterme a bíróságoknak, amelyben az egész ország helyet foglalhatna, akkor a társadalmi és a perbeli nyilvánosság egybeesne, és mindenki azonnal, első kézből, azonos terjedelemben értesülne egy bírói döntésről és annak indokairól.

Miután az ország nyilvánossága  ideértve a többi hatalmi ág képviselőit is  a per tárgyalásáról, az ítéletről és annak indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos.

Senki ne gondolja, hogy a bírák nem érzik át az emberi katasztrófákat. A bírói döntést azonban nem befolyásolhatják az érzelmek, hanem a bírónak az alkotmányos eljárásrend során feltárt, bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie.

Erről a döntési folyamatról a bírónak az ítélet indokolásában kell számot adnia. Hiába nyilvános az ügy tárgyalása és az ítélethirdetés, ha a több száz napos tárgyalást, több tucat tanú és szakértő meghallgatását, a többórás ítélethirdetést a nyilvánosság nem tudja figyelemmel kísérni.

A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak.

A bíráknak az eléjük terjesztett ügyekben szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás saját maguk által történő értékelése szerint részrehajlásmentesen, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell dönteniük.

A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.

A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az Alaptörvény szellemével.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 97 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A bírói döntést nem befolyásolhatják az érzelmek"

Szerencse, hogy feltételes módba mondja.

Jogállamban a bíróságok döntéseit tényleg nem befolyásolhatják külső tényezők. De ne áltassuk magunkat, Orbánisztán nem jogállam.

én csak azt tudom, hogy amikor az egyetemen úgy gondolták, hogy nekünk nagyon fontos egy bevezetés a jogtudományba c. maszlagot hallgatni, egy gyakorló bírónő tartotta az előadást. jó fej akart lenni, mesélt a munkájáról. a saját szavaival élve a személyes szimpátiája dönti el, hogy valakit elítél-e vagy sem. a legtöbb esetben az első öt percben meghozza fejben az ítéletet, aztán onnantól csak színi előadás az egész tárgyalás.
persze nem lehet egy esetből általánosítani, de valóban felháborító, hogy a bírók tulajdonképpen függetlenek az általuk végzett munka minőségétől. egy nyolc osztályt végzett kőművest bevarrnak, ha az építménye agyonüt valakit, de ha egy bíró tévesen leültet egy embert, annak a kárpótlását mi, adófizetők dobjuk össze, és nem a bíró fizetéséből vonják le. a bírónak max. annyi baja lehet, hogy a következő előléptetési körnél kimarad... ez felháborító!

Ha a logikád csak eddig terjed, akkor az annyit is ér.
Úgy látszik neked az ételt is megrágják amikor eléd teszik, vagy elmagyarázzák hogyan kell megenni.

Darak az a baj, hogy azok az erzelmek nem csak ugy a semmibol lesznek. Hanem TENYEK hatasara alakulnak olyanna amilyenek.
Szoval ha tovabbmegyunk a levezetesedben arra jutunk hogy a biroi dontest nem befolyasolhatjak a tenyek...

Latszik.

Egyebkent miert ne lehetne felelossegre vonni? Egy orvost is felelossegre lehet vonni ha rosszul dontott mas orvosok szerint.
Hasonlo egy birora is igaz kell legyen.

Szerintem ebben az ítéletben nem érzelmi szálak játszanak közre, hanem szakmai tévedések sorozata.

"nem nehéz megítélni, hogy nem az altalaj volt az egyetlen bűnös a történetben."

Való igaz. Amikor a kazettát tervezték a környező bányák miatt már voltak fúrások, így tudni lehetett, hogy milyen szerkezetű a talaj. Ahova a 10. kazetta épült eredetileg folyómeder volt, vizenyős terület. Ez utóbbi a folyómeder megszűnésével tovább növekedett. A vizenyős terület pedig azt jelenti, hogy a terület alatt vízzáró réteg van, amely meggátolja a víz elszivárgását. Ezt akkor is látták, tudták, amikor a kazettát töltötték. Ez pedig azt feltételezi, hogy folyamatosan kellett volna figyelni a terhelés hatását és megfelelő riasztást alkalmazni.

Észlelték azt is, hogy a kazetta süllyed mégis koronát rakva rá tovább terhelték. Ekkor miért nem végeztek talajtani vizsgálatot? Miért nem állították le a töltést? Miért nem csökkentették a terhelést? Miért nem építettek a kazetta köré, elé védőgátat? Milyen vizsgálatokat végezett MTA amelynek alapján kiadta a tanúsítványt, hogy nem veszélyes a tárolt anyag? Miért nem ellenőrizték folyamatosan a kazetta falának szilárdságát, vízzel telítettségét? Léteznek ezzel kapcsolatos szakvélemények, dokumentumok?
Ha léteznek; Ki végezte és milyen adatokat, paramétereket tartalmaznak?

Lehetne a kérdéseket tovább folytatni, de már ezek is elégségesek ahhoz, hogy lássuk; Egyetlen szakvéleményt vett figyelembe a bíróság, azt amely a zsíros agyagrétegre vonatkozik. Ez is csak feltételezés, mert ténylegesen az is lehet, hogy a felette lévő talajos az átázás miatt csúszott el. Erre enged következtetni a süllyedés is.

Kéremszépen, én csak a józan ész felől tudom a témát megközelíteni.
Ha az autómal én jégre futok és balesetet okozok, akkor elmeszenek a nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett" gumiklauzulával.

Nos a mall zrt. vezetői felmarkoltak sok milliós fizetést pontosan a felelősségre hivatkozva, miközben egy veszélyes üzemet irányítottak. Kellő és elvárható felelős magatartást tanusítottak ?
Az altalaj (fó hivatkozási alap) viselkedése megfelelő szenzorokkal nem monitorozható ? A tárolók töltöttségi szintje megfelelő volt ? A technológia megválsztása kifogástalan volt ?

Ezek az emberek feleltek a fenntiekért ? Azt gondolom, hogy igen.
Innetől lehet jogászkodni, de a felelősség elkenése bűn. Bűn a katasztrófa áldozataival és sérültjeivel szemben, de mégnagyobb bűn, a jövőt illetően, amikoris a kockázatok és a nyereség arányának megválsztásánál a kockázatok lebecsülésére buzdít.

A jogszabályok rögzítik, hogy mi a kellő és az elvárható.

Nos nem. Mert egy jogszabály mindig áltaános, speciális, egyedi körülményeket értelemszerűen nem tartalmazhat. Ha így vola Kis Jóska is alkalmas vola vezetőnek, betartja a jogszabályokat, a többi men számít.

Persze ez az ítélet az ön álláspontját közvatíti. Viszont akkor készüljünk fel a katasztrofákra.

"A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák."

Kedves dr. Darák,
a meggyőződése TÉVES.
Ezt sajnos, ellenőrizhetően bizonyítja például a Kúria döntése a népszavazás elutasításáról az olimpia és a városligeti beépítés ügyében.

Az utóbbi témával kapcsolatos kúriai indoklásból ugyanis
kiderül,
hogy a döntést hozók
- NEM ISMERIK annak a törvénynek illetve annak a fővárosi rendeletnek a szövegét, amire hivatkoznak,
- NINCS TUDOMÁSUK a hivatkozott fővárosi rendeletet döntően befolyásoló más dokumentumokról.

Ennyire hiányos ismeretekkel
viszont
nem lehet "körültekintő döntést" hozni.
Nem is lett az a Kúria döntése.
(:-(((((((((

K.I. kőműves fizetéséből a munkáltató letiltja az okozott kár legalább egy részét. a bíróéból pedig nem.
pedig még a rabokon is behajtja a perköltségek egy részét (nagyon helyesen).

"A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. "

"A bíráknak az eléjük terjesztett ügyekben szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás saját maguk által történő értékelése szerint részrehajlásmentesen, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell dönteniük.

A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák."
1. És a tények ismeretében, akkor sem, vagy akkor igen?
Erre nincs válasz, Darák, elégtelen.
2. És ha a bíráknak "saját maguk által történő értékelése" TÉVES?
Erre sincs válasz, Darák, elégtelen.
3. És ha még sincs "birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák"?
Főleg: ha releváns tanúkat be sem idéznek, ha hagynak vallomásokat megsemmisíteni, s akkor a szubjektív emberi "gyengeségekről" nem is beszéltünk.
Úgyhogy, mivel erre sincs válasz, Darák, elégtelen.
A lényegre térve:
A Kúria elnökének mi az elsőrendű - akár a törvényeket is felülmúló Kötelessége a magyar polgárokkal szemben, Darák?
Nem az-e, hogy az IGAZSÁG KIDERÍTÉSE MINDENEK FÖLÖTT ÁLLJON, Akár a törvényi paragrafusoknak is?
Mint kúriai elnök, réges régen beadvánnyal kellett volna fordulnod a Parlament elnökéhez, a magyar törvénykezés, a TELJES MAGYAR JOGSZOLGÁLTATÁS LEHETŐ LEGOPTIMÁLISABB, - ÉRTSD: A TÉNYEK IGAZSÁGÁT LEGMAGASABB HUMÁN SZINTEN KEZELŐ BTK. MEGALKOTÁSÁÉRT.
Hiszen: A KEZEDBEN VAN AZ IGAZSÁG KULCSA, TE FELELSZ EZÉRT A KULCSÉRT.
Hogy zárjon, ahol kell, és nyisson, ahol kell!
Nem bonyolult ez, darák.
De ha bujdokolunk a feladat elől, akkor persze lehet kiadni a Kúria elnökének közleményeit.
csak éppen a kutyát nem érdekli.
Esetleg az ATV-n a nyugdíjas, kiszolgált "bírónőt", ő majd dicsér téged Patkényfej műsorában.

Ez nagyon valószínű.
Az egyik elődjük, a Sándor Zsuzsa is - meglepődnék - ha nem ismerné Varjas elvtárs lánglelkű munkáját.

A bíróságnak a dolga az, hogy az elé terjesztett vádban határozzon.

Ha egy orvosnak odaadnak egy pacienst, hogy operald meg legyszives a vakbelet, o felnyitja es ahelyett lat egy mas, akut problemat amit meg kell gyogyitani, akkor mit csinal?
Elegedetten bezarja, hogy a vakbelnek semmi baja es nem veszi ki, vagy megcsinalja a masik dolgot?
Az orvos celja hogy a beteg gyogyultan tavozzon.

No igy kene ezt is, ha a vadiratban nem az volt ami alapjan el lehet itelni a vadlottat, de a birosag ugy latja hogy eselyes hogy valami mas szerint meg el lehetne, akkor a birosag nem hoz iteletet, hanem visszaadja a vadlottat az ugyeszsegnek, hogy javitson.
A birosag celja, hogy a vadlott elitelve (ne) tavozzon.

nem kell ehhez Amerikaba menni, volt ez nalunk is, ugy hivtak hogy nepi ulnok.
Par nepi ulnok nem hagyta volna futni a vorosiszap remeit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés