Németország esete a török elnök farkával: helló, 19. század!

2016. április 14. 8:56

Bakó Bea
Mandiner
Erdoğan nagyon érzékeny lelkű ember: már persze amikor nem tüntetések erőszakos feloszlatásáról, terroristákkal való kapcsolatairól vagy újságírók bebörtönzéséről van szó, hanem amikor ezeket szóvá téve rajta viccelődnek.

bohmermann.jpg

Recep Tayyip Erdoğan egy nagyon érzékeny lelkű ember: már persze amikor nem tüntetések erőszakos feloszlatásáról, terroristákkal való kapcsolatairól vagy újságírók bebörtönzéséről van szó, hanem amikor ezeket szóvá téve rajta viccelődnek.

Először egy – egyébként szörnyen lapos, de legalább a politikai tevékenységére szorítkozó – dal miatt csapott diplomáciai patáliát (ilyesmire kicsit enyhébb verzióban mondjuk sajnos láttunk már közelebbi példát is). Majd amikor egy másik komikus az EU-tagjelölt (!!!) Törökországban tapasztalható politikai visszásságokon kívül Erdoğan vélt szexuális szokásaira és farka méretére is utalást tett egy versben, abból már büntetőügy lett. A szólásszabadsággal és toleranciával megáldott, fejlett Németországban történetesen egy 140 éves tényállás alapján akarják az „átlag becsületsértésnél” szigorúbb büntetéssel sújtani szerencsétlen (egyszerűen csak bunkó) humoristát, hiszen Erdoğant nem szabad megsérteni – főleg, amikor sokak reményei szerint ő fogja (dehogy fogja!) megszabadítani Európát a migránsáradattól.

Jan Böhmermann egyébként egy tényleg vicces komikus – már annak, aki értékeli a német humort. Az ő munkája például a német túl-toleráns, „arra büszke, hogy semmire sem büszke” attitűdöt találóan kifigurázó „Be Deutsch” videó, amiről nem csak a 888-nak, de a lengyel miniszterelnöknek se esett le, hogy irónia. Pedig az, és milyen jó. Nem úgy, mint az Erdoğan vers, ami hagyján, hogy bunkó, de még csak nem is vicces.

*

Böhmermann valószínűleg Erdoğan-témában szeretett volna túltenni az Extra3 lapos Nena-feldolgozásán, ezért állt elő azzal a botrányversikével, amely szerint a török elnök kislányokat ver, miközben gumimaszkot visel, legszívesebben kecskéket baszik és kisebbségeket nyom el, a kurdokra tapos és keresztényeket ver, közben gyerekpornót néz, és eleve kicsi a farka. A ZDF közszolgálati adó rögtön le is vette a médiatárából, mivel „nem felel meg a szatírákkal kapcsolatos szakmai elvárásaiknak”, és itt az ügynek vége is lehetett volna.

De nem lett. Mert a német Btk-ban van egy olyan passzus, hogy „idegen állam államfője sérelmére elkövetett becsületsértés”. A német ügyészség nyomozni is kezdett, de a büntetőeljáráshoz az is kellett, hogy a sértett ezt kezdeményezze. Az érzékeny lelkű Recep Tayyip Erdoğan nem is maradt sokáig tétlen, és feljelentette Böhmermannt. Sőt, elküldte saját házi riporterét is, hogy leplezze le a ZDF-et. A török tévé által vérkomolyan vett leleplezés olyan jól sikerült, hogy ilyen szatírát se Böhmermann, se bármelyik válogatott német komikus nem tudna produkálni.

Érdemes közelebbről is megvizsgálni a német Btk. most emlegetett 103. §-át, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel rendeli büntetni a külföldi állam államfője vagy kormánytagja sérelmére elkövetett becsületsértést. A német Btk. jóval öregebb, mint a mienk, így első ránézésre azt hinné az ember, hogy egy Bismarck óta nem alkalmazott passzust rángattak most a fülénél fogva elő. Azonban nem ez a helyzet: ha megnézzük a törvényhely történeti változásait, ugyancsak érdekes dolgokra bukkanunk.

A tényállás eredete 1872-re nyúlik vissza, és eredetileg a mostani három helyett még csak két évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő, ráadásul csakis viszonossági alapon. Vagyis Abdul Aziz akkori oszmán szultán csak akkor követelhette volna, hogy elővegyenek egy, a farka méretén gúnyolódó német újságírót, ha cserébe ő is garantálta, hogy ülni fog az a török, aki hasonló ocsmányságokat ír Otto von Bismarckról. Most, 2016-ban ehhez képest három évvel is büntethető ugyanez a bűncselekmény, ráadásul nem is kell hozzá viszonosság: elég, ha Erdogan az őt leleplező oknyomozó újságírókat csukja börtönbe, azokat nem kell, akik rosszat mondanak Merkel Muttiról.

Még érdekesebb fejleményt találunk, ha tovább megyünk a történelemben: 1946-ban teljesen eltörölték az idegen állam államfője sérelmére elkövetett becsületsértés tényállását a német Btk-ból, viszont 1953-ban újra bevezették azt. Ekkor emelték bele a lényegileg máig érvényes szigorításokat: a kettő helyett három évig terjedő szabadságvesztést, és azt, hogy nem szükséges viszonosság a büntetőeljáráshoz. 1969 óta ráadásul öt évig terjed a büntetés, ha rágalmazó jellegű a becsületsértés. 1975-ben aztán némileg enyhítettek ezen, legalább annyit, hogy alapesetben nem csak szabadságvesztés lehet a büntetés, hanem a bíró mérlegelése alapján kiszabhat csak pénzbüntetést is.

Érdemes ehhez azt is hozzávenni, hogy ha „mezei halandók” a sértettek, akkor a becsületsértés jóval enyhébben, a három helyett egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Vagyis Németországban a büntetőjog a magánszemélyek becsületét kevésbé védi, mint közszereplő politikusokét. 2016-ban.

*

Ehhez képest a mi kis lesajnált, „fiatal demokráciánkban” (ahogy arra a Fejlett Nyugaton gyakran utalni szoktak) pár évvel a rendszerváltás után kimondta az Alkotmánybíróság – amelynek a tevékenysége jelentős részben egyébként pont a német Alkotmánybíróság ítélkezésének a másolásából állt –, hogy ez így nem oké. A Btk-ban volt ugyanis egy hasonló szabály, amely súlyosabban rendelte büntetni a hivatalos személyek, közhatalom gyakorlói sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést, mint a „sima”, bárki ellen elkövetett becsületsértést.

Ez azonban alkotmányellenesnek bizonyult. „A demokrácia intézményrendszerének kiépülése és megszilárdulása idején – amikor még nem gyökeresedett meg a közügyek kulturált megvitatása – sincs olyan alkotmányos érdek, amely indokolná az értékítéletek közlésének korlátozását a hatóságok és a hivatalos személyek védelmében. A társadalom békéjének, demokratikus fejlődésének védelme nem igényli a büntetőjogi beavatkozást a hatóságok, hivatalos személyek tevékenységének, működésének olyan kritikájával, negatív megítélésével szemben sem, amely becsületsértő, gyalázkodó kijelentések, magatartások formájában nyilvánul meg” – írta a magyar Alkotmánybíróság 1994-ben.

Hozzá kell persze tenni – mint ahogy arról már írtunk –, hogy eleve felesleges a büntetőjoggal üldözni a szájkaratét. Ha valaki bunkóságokat ír a másikról, az a másik pedig ezen megsértődik, perelje be az illetőt polgári jogi úton sérelemdíjért: jobban is jár, mert az ő zsebét üti a pénz (ellentétben a büntetőjogi pénzbüntetéssel, ami az államnak jár); meg egyáltalán, a büntetőjog nem ilyen pitiáner dolgokra való. Sajnos azonban a jogalkotó nem így gondolja, és nem csak nálunk, hanem sok nyugat-európai országban, például Németországban sem.

De ha már mindenképp a büntetőjoggal kell üldözni Jan Böhmermann alpáriságát, akkor legalább tegyék meg azt a „sima” becsületsértés enyhébb tényállása alapján. Így lenne fair a 21. században, ahol elvileg már mindenki egyenlő, és egy külföldi (vagy akármilyen) diktátor elnök becsülete és lelki érzékenysége nem lehet feljebb való, mint az egyszeri Hans Mülleré. Remélhetőleg előbb-utóbb a német Alkotmánybíróság is foglalkozik majd az üggyel, és kiirtja ezt a 19. századi maradványt a jogrendszerből – most az egyszer történhetne fordítva, és ők is lemásolhatnának rólunk egy döntést.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A török tévé által vérkomolyan vett leleplezés olyan jól sikerült, hogy ilyen szatírát se Böhmermann, se bármelyik válogatott német komikus nem tudna produkálni."

A magyar adóhivatal olyan vérkomolyan harcol a kínai feketegazdaság ellen, hogy 2014 decembere óta nem is végez náluk ellenőrzést. Közben 130.000 ferdeszemű vidáman rabolja le az országunkat.

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2016. április 14. 14:05

Akkor a XXI. század legújabb közmondása;

Hosszabb a német nap az Erdoğan kolbásznál?

"Azt meg, hogy az Erdogannak kicsi a farka a legegyszerűbben úgy cáfolhatná ha bemutatná élő egyenes adásban egy vonalzó segítségével.:)"

Erről jut szembe a vicc.

Két tehén beszélget a réten.
Az egyik:
- Van bika?
A másik:
- Nincs bika!
- Akkor leszbika!

Elképesztő. És ezt tényleg az a Merkel Mutti produkálja, aki ott hisztizett a Charlie Hebdo elleni merénylet mián?

http://www.theblaze.com/contributions/charlie-hebdo-the-hypocrites-rally-jesuishypocrite/

Nekem külön véleményem van.
A sunyiság a lényeg. Az meg Erdogannal feljebb van, de egyezséget kötöttek, ha jól tudom, emberszelekció ügyben.

nem, mert kormanyfo, nem pedig allamfo. De erdemes volna a cseren elgondolkodni, mar csak ezert is :)

Elképesztő.

Te azt hiszed, Merkel nem nyúlhat bele ott a német BTK-ba, ahol akar?

Tudod, ha eltörölnék a szabályt, akkor visszamenőleg sem lehetne alkalmazni, mert a bíróságnak büntetőügyben az enyhébb törvényt kell figyelembe vennie.

Jogos a bírálat, de a török elnök minőségileg nem különbözik Orbántól, ugyanahhoz az autoriter-populista politikai brancshoz tartoznak (még ha van is mennyiségi különbség a hatalommal való visszaélés terén). Aki Erdogant elutasítja, Orbánra sem mondhat igent.

Elmondanád, hogy ez hogy jön ide?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés