Egy alkotmány, mely nem sejtet, hanem állít

2016. április 29. 17:29

Szánthó Miklós
Mozgástérblog
Olyan megfogalmazások, deklarációk kerültek be az Alaptörvénybe, melyek valóban túllépnek a kortárs européer polkorrektségen: konkrétak és kézzelfoghatóak. Döntéseknek tűnnek és nem mismásolásnak.

Amit tehát az ellenzők kritizálnak, az tény, úgy van: az Alaptörvényben nem sejtetések, hanem állítások vannak. Csak a kritika ilyen értelemben nem jogos: egy alkotmánynak igenis identitásképző erővel kell bírnia, értéktartalmával kell létrehoznia a »nemzeti konszenzust«, nem pedig a konszenzus termékének kell lennie. És ebben az Alaptörvény jó is: bárki bármit mondjon, a Nemzeti Hitvallás igenis felemelő – Szent Istvánostul, Szent Koronástul. (Utóbbit egyébként még az MSZP és az SZDSZ 1994-98 közötti alkotmánytervezete is tartalmazta.) »Szociális piacgazdaság« helyett »értékteremtő munkán« alapuló gazdaságról beszél, az egyén nem csak úgy csüng magában az emberi méltóságával, hanem »képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni«»Cserébe« pedig »Magyarország védelmezi állampolgárait« – szemben a korábbi alkotmányszöveggel.

Bekerült a szülőtartás, az adósságfék, a házasság definíciója, az alapjog-korlátozás tesztje – utóbbi kettő az Alkotmánybíróság gyakorlatából –, és egy terjedelmes cikk szól arról is, hogy az MSZMP és elődei »bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak«. (Mert ez az igazság). És emellett igen, valóban, a szövegből kikerültek az olyan szocialisztikus megfogalmazások, mint hogy »minden hatalom a népé« – az ország megnevezéséből pedig a »köztársaság« kitétel. Sírjon érte, akinek tényleg ez fáj. Olyan megfogalmazások, deklarációk kerültek be az Alaptörvénybe, melyek valóban túllépnek a kortárs européer polkorrektségen: konkrétak és kézzelfoghatóak. Döntéseknek tűnnek és nem mismásolásnak. És ez talán így is van jól.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Milyen Alaptörvény, Alkotmány az amelyben nincsenek LÁTHATALAN törvények.
;-)

A németek most elkezdték megbecsülni:-)

Brüsszel és az alkotmánybíróság követelésének megfelelően lett módosítva.

Nem akarja érteni.

Az alap 1949-ből származott, Sólyom szerette toldozgatni-foltozgatni, olyan volt neki, mint a gyermeke. Ezért sajnálta olyan nagyon.

Nem tudom. Mi az?

Pontosan így van, a 2010-es új alkotmány értéktartalma lett erősebb és karakteresebb az előzőnél. A történelem- és hagyománytisztelet, a konzervatív értékek és a nemzeti elkötelezettség foglalja keretbe. Valójában ez nem tetszett az individualista, kozmopolita, globalista, multikulturális szellemiségű bírálóknak. (Kivéve Sólyom Lászlót, akinek fájt a régi alkotmány köré kiépített konzervatív-liberális/republikánus jellegű "láthatatlan alkotmány" elvesztése, amit a magam részéről megértek.)

Ezt azonban nem mondhatták ki nyíltan, mert még a saját támogatóik sem értettek volna velük egyet, ezért kitalálták a "fékek és ellensúlyok" leépítésének meséjét. Ennek egyetlen valós alapja volt, az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, amit egyébként az alkotmánybíróság a túlterheltsége miatt maga kezdeményezett. Nem is mulasztották el ezt a szörnyűséget lépten-nyomon hangoztatni, csak az volt a probléma, hogy számos EU államban még alkotmánybíróság sem létezik, ezért az EU apparátusa nem tudott ellene fellépni.

Valójában a magyar alkotmányos intézményrendszerben a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói) klasszikus megosztásán belül további "fékek és ellensúlyok" nincsenek és nem is voltak. A köztársasági elnök merőben reprezentatív szerepet tölt be, hatalmi jogköre nincs, maximum erkölcsi fékező szerepet játszhat el rövid ideig. A választási rendszer erősen preferálja a törvényhozói többség stabilitását, a szakmai érdekképviseletek pedig nem kapnak törvényhozói vétó- és tanácskozási jogkört, s a kamarai funkcióik is gyengék. A törvényhozó hatalomnak van ugyan alkotmánybírósági kontrollja, az ügyészség azonban nem független és a bíróságok sem rendelkeznek a végrehajtó hatalom rendkívüli ellenőrzésére vagy felülbírálására alkalmas jogkörrel. Az ombudsmani rendszer nagyon gyenge kiegyensúlyozást jelent, éppen csak több a semminél.

Ehhez a struktúrához az alkotmányozás nem nyúlt hozzá, pedig érdemes lett volna 20 év tapasztalatai alapján átgondolni és valódi fékekkel és ellensúlyokkal megtűzdelni az intézményrendszert. A jelenlegi rendszerben túl erős a miniszterelnök pozíciója, lényegében csak saját belátása korlátozhatja a túlkapásait. S különösen fájdalmas, hogy a szakmai szempontok és érvek kiszorulnak, illetve kiszoríthatók a politikai közbeszédből. A közéleti diskurzust az egymondatos demagóg propagandaüzenetek, az ideológiai viták, gyűlölködések és sajtóhadjáratok uralják. Nagy szükség lenne egy középerős választható köztársasági elnökre és a szakmai kamarák, köztestületek képviselőiből álló második törvényhozó kamarára.

Az sajnálatos, hogy a 2010-es alkotmányozó többség az értékrendi fordulatot a végrehajtó hatalom ciklusán túlnyúló kinevezésekkel vélte megőrizhetőnek, ami illúzió és csak az indulatok felkorbácsolására alkalmas. És elszomorító, hogy második nekifutásra sem sikerült életképes önkormányzati rendszert kialakítani. A 3000 egyenrangú önkormányzat + megyei politikai alparlamentek struktúrája parttalan volt és ellenőrizhetetlen. Tönkre is ment, illetve a központi kormányok tönkretették, mert a mindenkori ellenzék innen támadott rá. A szanált és kormányhivatalok alá szorított önkormányzatoknak viszont kb. akkora ereje maradt, mint Voldemort szellemének.

Az a baj, hogy az alkotmányról folyó viták az ellenzék részéről ostoba mítoszok körül forognak, illetve a többség által nem támogatott ezért rejtve maradó ideológiák parazsán forrósodnak, ezért egy esetleges ellenzéki kétharmadtól e tekintetben sem várhatunk semmi értelmeset.

Akkor ez legyen a te házifeladatod.És használd fel hozzá a baloldal állandó dumáját a permanens fejlődésről.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés