Plenáris ülés

Az élet meg a migráció hozta: a Ház előtt a terrorveszélyről szóló alkotmánymódosítás

2016. május 10. 17:03

A terrorveszélyhelyzetről szóló alkotmánymódosításról vitázott kedden a parlament. A Fidesz szerint az élet hozta ezt az alkotmánymódosítási igényt, mert a migrációs válság miatt megnövekedett a terrorfenyegetettség. A Jobbik támogatólag nyilatkozott a javaslatról, az LMP szerint viszont elegendők az alkotmányban jelenleg is meglévő szabályok. Az MSZP részt sem vett a vitában.

Gulyás: Felelős politikus erre nem mondhat nemet!

Kedden tárgyalta a terrorveszélyhelyzet, mint különleges jogrend bevezetésének lehetőségéről szóló hatodik alkotmánymódosítást a parlament plenáris ülése. A fideszes Gulyás Gergely expozéjában kiemelte: Magyarország alaptörvényének hatodik módosítása olyan új helyzetre kíván választ adni, ami az alaptörvény elfogadásakor még ismeretlen veszély volt. A migrációs válság a terrorfenyegetettséget drámai módon megnövelte, és a védekezésből egyetlen uniós állam sem maradhat ki – mondta, kitérve arra, hogy időben felhívták a figyelmet: terrorizmust is importálnak ebben a helyzetben.  A szabályozás célja Magyarország biztonságának szavatolása egy megváltozott biztonsági környezetben – foglalta össze a fideszes politikus.

Mint mondta, egy új rendkívüli jogrendet vezetnének be. Minden rendkívüli jogrendnek a szokásoson túlmenő alapjog-korlátozás a lényege, és az államnak komolyabb beleszólást kell kapnia egy ilyen szituációban. Gulyás Gergely szerint az sem vitatható, hogy közvetlenül a kormánynak kell megkapnia ezt a beleszólási lehetőséget. Az Országgyűlés utólagos jóváhagyására van lehetőség, szakbizottságait és a köztársasági elnököt folyamatosan tájékoztatni kell – tette hozzá.

Gulyás Gergely azt mondta, a felhatalmazás, amit a kormánynak adna a parlament, semmiféleképpen nem túlzott és érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget. Az előterjesztés szerint a kormány a kezdeményezés pillanatától kezdve a rendkívüli jogrend részét képező eszközökkel rendelkezne, s ez a jogkör akkor válna teljessé, ha az Országgyűlés 15 napon belül kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet. 

Kitért arra is, hogy lehetőségét teremtenének a magyar honvédség alkalmazására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonság erői nem elegendőek. A honvédség bevetésével szavakban valamennyi párt egyetértett – közölte, hozzátéve: a terrorveszélyhelyzetet kétharmados többséggel hirdetnék ki. Az elmúlt 3-4 hónap eseményei után felelős politikai erő erre a javaslatra nem mondhat nemet – foglalt állást Gulyás Gergely.

A Fidesz az MSZP-t ekézte, amiért nem vesz részt a vitában

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az élet hozta ezt az alkotmánymódosítási igényt. Szóvá tette, hogy az MSZP ismét nem vesz részt abban a törvényalkotási folyamatban, amely az ország és a polgárok védelmét hivatott szolgálni. Szerinte ez felelőtlen magatartás.

Répássy ezután a migrációs válságról beszélt, amire Orbán már egy évvel korábban felhívta a figyelmet. Mint mondta, a migrációs válság mára a hétköznapok biztonságának kérdésévé emelkedett, s az a kérdés, hogy a félelem és a szokásainak megváltoztatása életünk részévé válik-e – fejtette ki Répássy Róbert, aki szerint természetes kérés, hogy a kormány az Országgyűlés támogatását kéri az ország biztonságának védelme érdekében. 

Kijelentette, hogy a javaslat nem tűr halasztást, s elfogadhatatlannak tartják, hogy az ellenzék kifogások keresésével a terrorfenyegetés elhárítását akarja megakadályozni, feláldozva a biztonságot. Kitért arra is, hogy az ellenzéki pártok obstrukciós tevékenysége végigkísérte a migrációt, és most sincs készség a közös cselekvésre. 

Ez a javaslat már megfelel a Jobbik januári igényeinek

Nemcsak Magyarországon, hanem a világ összes országában a biztonságpolitikai helyzet megváltozott és új kihívások várnak mindenkire. Nemcsak fizikálisan, morálisan, hanem jogalkotói szinten is tenni kell valamit – mondta Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka. Elmondta: amikor először felmerült a módosítás, akkor kevésbé konstruktív vitára és találkozóra került sor, s a tervezet mindenről szólt, csak a terrorizmus visszaszorításáról nem. Az ellenzéki politikus kitért arra is, a Jobbik már januárban jelezte, hogy nyitottak minden ésszerű szakmai javaslatra, amely Magyarország biztonságát és a terrorizmus megelőzését szolgálja.

Többfordulós egyeztetés után a mostani javaslat értékelése szerint már arról szól, amit januárban megfogalmaztak igényként. Kitért arra, nem látnak kivetnivalót abban, hogy a magyar katonák feladata a vagyon és biztonság védelme legyen. Ugyanakkor az probléma lehet, ha „a politikai terrorizmus jegyében” túlhatalmi törekvések is megjelennek, ami a visszaélés lehetőségére 0-24 órában lehetőséget adni – közölte. A javaslat ezzel együtt megfelelő szakmai alap a tárgyalásra – összegzett, megjegyezve: a kormány döntése után, az Országgyűlés ne várjon, hanem haladéktalanul hívják össze.

Schiffer: Alkalmazzák a már meglévő szabályokat!

Az LMP-s Schiffer András szerint az alaptörvényben már most is szereplő, különleges jogrendi tényállások terrorveszélyhelyzet kezelésére is alkalmassá tehetők, ezért indoklást várt a kormánytól a változtatás szükségességére. Hangsúlyozta: be kellene mutatni, melyek azok a szituációk, amelyek kezelése megvalósíthatatlan lenne a változtatás nélkül. Bírálta a terrorveszélyhelyzetre alkalmazható 15 napos időtartamot is, annak meghosszabbítását pedig már nem kétharmados, hanem négyötödös parlamenti támogatáshoz kötné az LMP – hangsúlyozta. 

Schiffer szerint az sem megengedhető, hogy ugyanazt az élethelyzetet párhuzamosan, két jogszabály változtatásával kezelné a kabinet, hiszen a Belügyminisztérium is készített egy törvénymódosítást. 

Európa és benne Magyarország felelősségét is felvetette a menekülthelyzettel kapcsolatban, hangsúlyozva: tartozunk azoknak, akik részben a fejlett Nyugat által élhetetlenné tett környezetből menekülnek. Az ellenőrizetlenül beáramló sokaság azonban szerinte is felveti a harcászati erők közreműködésének szükségességét a helyzet megoldásában – tette hozzá. Kijelentette azt is: felelős parlamenti erő nem vonhatja ki magát a helyzetről folytatott tárgyalásokból, a felelősség azonban a kormányé, amely viszont nem használhatja propagandacélokra a menekültválságot. 

Vadai: A kormány már eljátszotta a bizalmat a bevándorlási válsághelyzettel

A DK-s Vadai Ágnes úgy fogalmazott: a kormány „a biztonságiasítás politikáját folytatja”, és már eljátszotta a bizalmat, például azzal, hogy nem magyarázta meg: mely paragrafus alapján vezetett be bevándorlás okozta válsághelyzetet az egész országban. 

Adatvédelmi aggályokat vetett fel a Belügyminisztérium előterjesztésével kapcsolatban, de az alaptörvény-módosítást is elfogadhatatlannak ítélte, az arról folytatott vitát pedig szerinte nem ötpárti egyeztetéseken kellett volna lefolytatni, hanem az illetékes parlamenti bizottságokban. 

Megjegyezte azt is: a kormányzat rendre olyan feladatokra használja a honvédséget, amelyre nem tehetné, szerinte kerítést például nem építtethetnek katonákkal.

 

A bejegyzés trackback címe: https://jog.mandiner.hu/trackback/22372