Visszaélésszerű alkotmányozás?

Stumpf István: Trónt fosztottak a fülkeforradalom huszárjai

2016. május 11. 12:20

Írta: Bakó Beáta
„Posztsólyomizmusról”, visszaélésszerű alkotmányozásról és a jog politizálódásáról beszélt Stumpf István egy keddi pódiumbeszélgetésen. Az eleinte fideszesként számon tartott, aztán egyre inkább renitensnek tűnő alkotmánybíró a fideszes hatalomgyakorlást és a sólyomi alkotmánybíráskodást is kritizálta, de beszélt a régi szép koleszos időkről is. Stumpf szerint a mai nemzetközi viták közepette a kormánynak is egy erős Alkotmánybíróságra lenne szüksége, nem pedig olyanra, amit a pártpolitikai logika mozgat. Tudósításunk.

A kollégiumi haverok és a régi szép idők

A gyerekkorától kezdve az első generációs értelmiségnevelésen és a Bibó szakkollégiumon át az első Orbán-kormányban betöltött szerepéig sok mindenről beszélt Stumpf István alkotmánybíró a Morus Szent Tamás kör keddi pódiumbeszélgetésén, amit az alkotmányosság témakörében hirdettek meg.

Az első háromnegyed órában viszont az alkotmányosságról szó sem volt, és a kereszténydemokraták ifjúsági szervezetéhez köthető szervezők nem is siettek a tárgyra terelni a szót.

Addig is megtudhattak az érdeklődők pár érdekes részletet például arról, hogy melyik kollégiumi szobában volt Stumpf István nászéjszakája, milyen nehézségekbe ütközött a Bibó kezdeti megszervezése; és az is kiderült, hogy Orbán és Kövér kiröhögték Stumpfot, amikor fegyelmit kapott az MSZMP-ben a Századvég ’56-os különszáma miatt.

Túl durva

Stumpf István azt is elmondta, hogy 1990 és 1994 között nem sok kapcsolata volt a Fidesszel, mert „túl durvának tartotta azt a radikális viszonyulást a múlthoz”. 1996-ban viszont ő javasolta Orbánnak, hogy készüljön rá szakmailag a kormányzásra, 1998-ban pedig Stumpf kancelláriaminiszter lett az első Orbán-kormányban.

Erről az időszakról annak ellenére jó emlékei vannak, hogy nem volt könnyű a helyzet, mert Orbánnak akkoriban még „gőze sem volt a kormányzásról”; és a koalícióval is nehéz dolguk volt, mert „Jóska bácsinak nagy étvágya volt”. Stumpf elmondása szerint Torgyán ekkoriban azt mondogatta neki, hogy „Pistám, ebben a kormányban te meg én dolgozunk a legtöbbet!

2002 után aztán Stumpf visszament a Századvéghez és think tanket csinált belőle. „De annak ellenére, hogy korábban kancelláriaminiszter voltam, feketeseggűek voltunk a Fidesz szemében, még önkormányzati megrendeléseket se kaphattunk” – panaszolta. 2010-ben aztán felkérték az alkotmányozó tanácsadó testületbe, majd jött a „visszautasíthatatlan” alkotmánybírói felkérés.

Fideszesből renitens alkotmánybíró

Bár Stumpf István alkotmánybírói kinevezését annak idején sokan bírálták, mondván, hogy „pártkatona”, mégis az egyre inkább elfideszesedő testületben ő az, aki meglepően sokszor a kormány érdeke ellen szavaz. Erről még a TASZ-Helsinki-EKINT liberális jogvédők szövetsége is elismerően szólt az „egypárti alkotmánybírók” tevékenységét elemző tavalyi jelentésében.

A keddi beszélgetésen Stumpf István megint keményen odaszólt a kormánytöbbségnek és fiatalkori szakkollégiumi barátainak, de a Sólyom-féle Alkotmánybíróság is megkapta a magáét. Mint mondta, Amerikában és Európában egyaránt jellemző, hogy az alkotmánybíróságok vagy más felsőbíróságok fontos, életvitelbeli kérdésekben döntenek, ez pedig vitát generált a bírói hatalom határairól.

Magyarországon is „megjelent a láthatatlan alkotmány trónfosztásának igénye a kétharmados fülkeforradalom huszárai által” – fogalmazott. Stumpf ekkor nézett utána a korábbi, az alkotmánybírói hatalom túlterjeszkedését kritizáló jogi szakirodalomnak azzal kapcsolatban, hogy a Sólyom-féle Alkotmánybíróság a rendszerváltás alapvető kérdéseit idegen jogok inkorporációjával döntötte el, és „szent tehenet” csinált a jogállamiság elvéből, aminek a tartalmát tulajdonképpen senki nem értette.

Berágás

Az Alkotmánybíróság nagy hatalmát a Fidesz is észlelte, mégpedig már 2008-ban, akkor viszont ezzel ők jártak jól, hiszen az AB átengedte a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló „háromigenes” népszavazási kezdeményezésüket.

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után az első konfliktus a kormány és az Alkotmánybíróság között a „pofátlan végkielégítések” 98 százalékos különadójának elkaszálása volt. Aztán az AB az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is megsemmisítette, mivel egy sor inkonzisztenciát okozó, vagy nem átmeneti jellegű szabályt tartalmazott. „Ezen aztán berágtak. De ez egy alkotmánybírót csak akkor zavar, ha alkalmazkodási kényszere van” – kommentálta Stumpf.

A berágás eredménye az lett, hogy az alkotmányellenesnek nyilvánított átmeneti rendelkezések jelentős részét a negyedik alkotmánymódosítással beleírták az Alaptörvénybe. Meg azt is, hogy az AB csak formailag vizsgálhatja felül az alkotmánymódosításokat.

Az időközben újabb hűséges fideszesekkel bővült Alkotmánybíróság – mivel formai szempontból nem talált kivetnivalót a módosításban – átengedte a negyedik alkotmánymódosítást. Stumpf nem értett egyet a többségi állásponttal és különvéleményt fogalmazott meg: szerinte a módosítás előtti alkotmányszöveg kellett volna, hogy legyen a mérce, és tartalmi vizsgálatot kellett volna végezni. A beszélgetésen úgy fogalmazott: igenis vizsgálni kell olykor, hogy nem „visszaélésszerű”-e az alkotmányozás, és egyáltalán nem biztos, hogy a jogalkotó bármikor felülírhatja az AB korábbi döntéseit.

Posztsólyomizmus

Mindenesetre a „politikai konstitucionalisták látványos győzelmet arattak”. Eljött a „posztsólyomizmus”, a láthatatlan alkotmány trónfosztása megtörtént a történelmi alkotmányra utalással – szögezte le Stumpf István, amire az IKSZ-es moderátorok kényszeredett vihogással válaszoltak.

Stumpf finoman fogalmazva azt mondta: mivel a jog politizálódott, a politika pedig jogiasodott, felértékelődött az olyan intézmények szerepe, amik az ilyen vitákban dönthetnek. A mostani kemény nemzetközi szuverenitási meccsek közepette épp az jönne jól a kormánynak, hogy egy erős, jó reputációjú Alkotmánybíróság legyen Magyarországon, mert ha az kimond valamit, akkor arra odafigyelnének külföldön is. Viszont nem sokan fognak adni a testület szavára, ha azt pártpolitikai logika mozgatja.

Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy „ötszörös mulasztásos alkotmánysértésben van jelenleg az Országgyűlés”, mert négy alkotmánybíró hiányzik a testületből, és Lenkovics Barnabás áprilisi távozása óta elnök sincs, Sulyok Tamás elnökhelyettes látja el ideiglenesen az AB-elnöki teendőket. (Itt hozzátesszük: mivel az alkotmánybírók megválasztásához kétharmad kell, így alkudozni kell az alkotmánybírók személyéről. Lenkovics Barnabás a Mandinernek adott tavalyi interjújában megjósolta ezt a helyzetet: azt mondta, megvárják majd, amíg több alkotmánybíró mandátuma is lejár, mert csomagban könnyebb alkudozni.)

Persze működik így is az Alkotmánybíróság, „nekem is elég lenne a tizenegy fős létszám”, de akkor ehhez alkotmányt kellene módosítani – vélekedett Stumpf, hozzátéve: „így nem lehet felhőtlenül ünnepelni az ötéves Alaptörvény-évfordulót”.

Írni írhatok, amit akarok

Orbán kurzusépítésével kapcsolatban Stumpf azt mondta: Orbán most azt hiszi, hogy a posztkommunista struktúrák eltakarításával más világot kell építeni, új rendszerváltást kell csinálni. Ennek több eleme „kiverte a biztosítékot”, de azt is látni kell, hogy azért növekedett az ország mozgástere az utóbbi időben – mondta Stumpf. Azt is leszögezte viszont, hogy ennek ára van: „demokratikus deficitet okoz ez, és veszélyes is mindent a szavazatmaximalizálásnak alárendelni. Sokáig nem lehet helyettesíteni a kormányzást a kommunikációval.

A moderátor felvetette: nem nehéz-e, hogy alkotmánybíróként kevésbé vehet részt a véleményformálásban, mint korábban? „Írni írhatok, amit akarok” – válaszolta erre Stumpf István, hozzátéve: el kell olvasni a különvéleményeit és párhuzamos indokolásait. Mint mondta, az Alkotmánybíróságban az a szemlélet, hogy elefántcsont-toronyban ülnek, nem mondhatnak bármit, amit akarnak, korlátozottabb a szólásszabadságuk. Szerinte ez nem feltétlenül szerencsés.

A Mandiner egyébként interjút kért Stumpf Istvántól, de nem jártunk sikerrel.

Írni amúgy tényleg ír Stumpf, amit akar: legutóbb a „Polgár és jogállam” című esszéjében bírálta élesen a kormány „csúcsra járatott hatalomkoncentrációját”. A Mandiner azon kérdésére, hogy miként fogadták ezt az írását egykori kollégiumi barátai, Stumpf azt mondta: „se közvetett, se közvetlen kritikát nem kaptam – de dicséretet sem”.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Stumpf István mit gondol Lenkovics Barnabás azon okfejtéséről, miszerint onnantól kezdve, hogy valaki beül az Alkotmánybíróságba, leveszi a fideszes sapkát és felveszi a független alkotmánybíró-sapkát.

Stumpf leszögezte, hogy nem akar a kollégáiról véleményt mondani, mindenesetre szerinte amikor valaki komoly közjogi pozícióba kerül, akkor el kell döntenie, hogy „mi a vezérfonala”. Ez mindenkinek a döntéseiből és állásfoglalásaiból kiolvasható. „Én azért kerültem oda, hogy az alkotmányt és az Alaptörvényt védjem, akár akkor is, ha a kétharmaddal szembekerülök. Ez egyébként éppen a korábbi szakkollégiumi szocializációmból is következik” – mondta Stumpf. Hozzátette: ő nincs alárendelve a napi döntéshozatal kényszerének, de tudja, hogy az mit jelent. Mindenesetre, „ha nincs rendes zsinórmérték, akkor alkotmányos káosz lesz” – szögezte le.

Deviáns kurzusok

Az egyik kérdés a közönségből arra vonatkozott, hogy mit jósol a bevallottan „Amerika-fan” Stumpf az amerikai elnökválasztás eredményével kapcsolatban. Stumpf elmondta, hogy ő személyesen – a republikánus elnökjelöltségtől Trumppal szemben utoljára visszalépő – Ted Cruznak drukkolt, és nem akar esélylatolgatásokba belemenni. Ugyanakkor még azt is el tudja képzelni, hogy Donald Trump megváltozik, hiszen „az egy dolog, hogy mit mondott a kampányban”.

Hogy az Orbán-kormánynak mit hozhat az eredmény? Hillary Clinton elnöksége biztosan „nem hozna semmit” Orbánnak, de a republikánusok győzelme talán, mivel „ott is egy deviáns, nem mainstream kurzus van” – fogalmazott. Zárásul gyorsan hozzátette: „lehet, hogy a világ problémáihoz nem is lehet normális eszközökkel közelíteni”.

 

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Erről az időszakról annak ellenére jó emlékei vannak, hogy nem volt könnyű a helyzet, mert Orbánnak akkoriban még „gőze sem volt a kormányzásról” - mondja Stumpf István.

Bezzeg a 6 évvel idősebb Stumpf Istvánnak több tízéves tapasztalata volt. Netán 1989-1990 években a Hazafias Népfront alelnökeként szerezte?

Vagy 1991-ben amikor Göncz Árpád akkori köztársasági elnök ifjúságpolitikai tanácsadója lett?

Csodálatos volt mindig a melldöngetése, amely az arcára volt írva.

És ő hogy-hogy nem látta 98-02 között, hogy ez lesz belőle?

Jó reggelt, Stumpf István! Eddig hol tetszett élni, alkotmánybíró úr?

Agyonhallgatják a volt bajtársak.
Szép.

Semmit sem kérek számon Stumpfon, csak a véleményem írtam le. A példa amit felhozol nem analóg. Stumpfnak „gőze sem volt a kormányzásról” , ahogy Orbánnak sem. Illetve mindkettőnek hasonló elképzelése lehetett. Így Stumpf azon megjegyzése, hogy "Orbánnak akkoriban még „gőze sem volt a kormányzásról” nagyképűségre vall.

A véleményem több mindennel alá tudnám támasztani, de nem teszem, mert hidegen hagy Stumpf tevékenysége, megnyilatkozása és múltja. Ténykedése alapján máshova sorolom, mint ahogy itt a fórumon egyesek teszik. A vitát pedig e témakörben értelmetlennek tartom.
Így ezzel részemről le is zártam.

Ebben tévedsz. Nem sértődött ember és nem is "libsibolsi", hanem liberális, majdnem olyan, mint a SZDSZ tagjai. Akik teljes egészében hasonlók voltak a Fideszben, azok 1993-ban távoztak. Többségük pedig az SZDSZ tagja lett.
Stumpf aki Göncz Árpád köztársasági elnök mellett tanácsadó volt, maradt. Elgondolkodtató, mint ahogy az is; felesége apja Horváth István 1990 előtti belügyminiszter.

LOL
Kiváló alkotmányjogász lenne belőled. Csodálkozom, hogy nem téged neveztek ki az AB elnökének.

:-)

Nem hittél te semmit kedves Bálint. Szerintem te MDF-es voltál és az MDF bukásán keseregsz, abban a hitben élve, hogy a Fidesz juttatta lejtőre.
A tény viszont az, hogy az a fránya kalap a hibás. ;-)

A tógások hatalmi túltengése egész Európában komoly gondot okoz. Alapvető társadalmi érdek, hogy a demokrácia keretein belül a mindenkori kormányok mellett, az igazságszolgáltatás, az alkotmányvédelem minden jogi keretrendszerét mentessé tegyék az egészségtelen kinövésektől, semmivel sem igazolható hatásköri túllépésektől.

Ha egy rendszert lebontanak, akkor szükségszerűen felépül, vagy felépítenek egy másikat.

Stumpf morálisan egy hiteltelen, nagyképű majom. Ha már annyira érzékeny lelkületű, akkor miért nem mondott le kancellária miniszteri pozíciójáról. Csak a hatalom és a pénz.

No, de mit lehet várni, egy egykori MSZMP-s kaméleon életét látjuk szemeink előtt leperegni.

Stumpf véleménye nívósan van megfogalmazva , de nem tud ellenállni a ma divatos kisértésnek : visszamenőleg és a partvonalra kerülve mond olyan dolgokat , amiket az Orbán kormány kritikusai szívesen hallanak-olvasnak . Más a politika csinálása , és más az UTÓLAGOS elemző "okosság"...

Érthető, hogy egy alkotmánybíró az alkotmánybíróság hatáskörének kiterjesztését szeretné. Ez is vezérfonal kérdése. Ha az a vezérfonal, hogy az alkotmánybíróság eszköz, amellyel a másik politikai oldalnak be lehet tartani, amint az nálunk korábban volt, akkor jogkörbővítés kell. Akkor is, ha az a vezérfonal, hogy bizonyos ügyeket ne a társadalom döntsön el, hanem egy társadalommérnöki arisztokrácia. Nem biztos, hogy ez baj, csak mik legyenek ezek a kérdések? Úgy nem igazán korrekt, hogy "láthatatlan alkotmányozással" maga az alkotmánybíróság dönti el. Jó megoldás nincs. (Az milyen vezérfonal már, hogy az alkotmánybíróság által elvetett "átmeneti" rendelkezés alkotmányba építéséhez az előző alkotmány szövege legyen az irányadó? Egyáltalán mi az, hogy "visszaélésszerű alkotmányozás"?)

Látom fiatal ember vagy barátom. Stumpf egy egyszerű vidéki fiú volt és a párttagsága arra szolgált, hogy villámhárítóként védje az ellenzéki diákok tevékenységét. Igazgatóként barátja volt a Fideszt alapító Bibó kollégiumos társaságnak és a kádárista hatalomról ugyanúgy gondolkozott, mint ők. Aztán úgy alakult, hogy feleségül vette a regnáló belügyminiszter lányát, ami azért nem volt annyira pikáns helyzet, mert a 80-as években Apártban már nagyon sok ilyen fellazító volt, mint Stumpf, a legmagasabb szinteken is.

A párttagokat nem szervezték be ügynöknek, ezért a tagság nagyobb védelmet nyújtott az ilyen zaklatások és megkörnyékezések ellen, mint a kívül maradás. A párttagokkal szóban "konzultált" az intézmény belügyi vezetője, s aki vonalas volt, ott "jelenthetett" amennyit nem szégyellt. Aki pedig ellenzéki gondolkozású volt, az védte az embereket és figyelmeztette őket, ha célkeresztbe kerültek.

Akkor pontosan tudtuk, hogy ki kicsoda valójában és hogyan gondolkozik. Ezt utólag papírokból már nem lehet kiolvasni. A szóbeliségnek nagy jelentősége volt és a rendszer ekkorra már nem volt olyan merev diktatúra, mint a szomszéd országokban. Hagyott egy viszonylag szabadon barangolható mezsgyét a kemény hatalomgyakorlók és az ellenzék között azok számára, akik fontos ügyeket képviseltek, s volt az alakoskodáshoz és taktikázáshoz ízlésük és türelmük.

Ezért nem csoda, hogy Stumpf máig megtartotta a szellemi függetlenségét. Ezen csak azok lepődnek meg, akik sablonok alapján alkotnak véleményt a múltról.

Azt veszem ki a szavaidból, hogy nyugdíjas rendőr vagy, s még bizsereg a tenyered, ha meghallod Orbán nevét, s nosztalgiázol, hogy nem verhetted meg az őrsön.

Ezek a te felsorolásaid amolyan duplán irreveláns infók.
Hátha tudnál a triplákról, sőt azokról is triplább-duplákról...

Zárásul gyorsan hozzátette: „lehet, hogy a világ problémáihoz nem is lehet normális eszközökkel közelíteni”.
Csak ragadt valami Stumpfra OV-től.
Mivel OV ma pontosan ezt teszi.

Ez szép és jó, de arról nem beszélt Stumpf úr, hogy miként házasodott be Horváth István komcsi belügyminiszter családjába?
Arról is szívesen meghallgatnám. Ha már alkotmányosság.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. május 11. 16:30

Nos én is így gondoltam. Köszönőm a helyettesítést.

Ez teljesen lényegtelen.
De, talán azért, mert szerelmes volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés