Gulyás Gergely a Mandinernek: Nem kell a parlament a CETA aláírásához

2016. október 6. 17:16

Írta: Bakó Beáta
Csütörtökön arról írt a Magyar Nemzet, hogy a kormány átlép az ellenkező fideszeseken és saját hatáskörbe vonja az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA aláírását. A Mandiner Gulyás Gergelytől megtudta: az aláírás eleve a kormány hatáskörébe tartozik, parlamenti döntés csak ahhoz kell, hogy az egyezmény ne léphessen a ratifikáció előtt ideiglenesen hatályba.

Már célegyenesben van a CETA, azaz az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, amelyről a GMO-s és vitarendezési aggályok ellenére az a kormány álláspontja, hogy egy jó egyezmény, és küszöbön áll, hogy azt a magyar parlament is elfogadja.

Magyar Nemzet: A kormány saját hatáskörbe vonta a CETA aláírását

Meglepő volt ezért, hogy csütörtökön a Magyar Nemzet arról írt: a Fideszen belül is sok az ellenzője a CETA-nak, ezért „a miniszterelnök visszakérte kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását”. A parlament honlapján eközben továbbra is elérhető az az országgyűlési határozati javaslat, mely arról szól, hogy az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a kormány a CETA-t aláírja. 

Az ügyet bonyolítja, hogy a CETA-t nem az egyes tagállamok kötik Kanadával, hanem maga az EU. Ugyanakkor mivel nem csak uniós, de tagállami hatásköröket is érint az egyezmény (úgynevezett vegyes megállapodás), ezért a tagállami parlamentek ratifikációja után léphet csak az egyezmény hatályba. Újabb csavar viszont a történetben, hogy az egyezmény egyes rendelkezései mégis már a jövő év elején ideiglenesen hatályba léphetnek, még azelőtt, hogy mindegyik tagállam ratifikálta volna a CETA-t.

Megkérdeztük ezért Gulyás Gergelyt, a törvényalkotási bizottság fideszes elnökét, hogy hogy áll az ügy jelenleg, és valóban a parlament hozzájárulása nélkül akarja-e a kormány aláírni a CETA-t?

Gulyás: A kormány eleve aláírhatja felhatalmazás nélkül a CETA-t

Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta: az egyezményt a kormány a parlament előzetes felhatalmazása nélkül is aláírhatja. A nemzetközi szerződések aláírása ugyanis nem jelenti azt, hogy rögtön hatályos is lesz az adott államra nézve az egyezmény. Ehhez a magyar jogban általában ratifikáció szükséges: ez azt jelenti, hogy törvényben kihirdeti az Országgyűlés a nemzetközi szerződést. Gulyás szerint ez évek múlva fog majd megtörténni csak.

Kérdésünkre, hogy akkor miről szól a mostani parlamenti vita és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, Gulyás azt mondta: ez az ideiglenes hatályba lépés kizárásához kell. Mint mondta, a megállapodás tagállami hatáskörre vonatkozó részének ideiglenes alkalmazását a tagállami parlamentek kizárhatják, és a mostani határozati javaslat ezt célozza. Ide tartozik például a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus, melynek keretében nemzetközi bíróság előtt beperelhetnék a cégek azokat az államokat, melyek az egyezménnyel ellentétes szabályozást tartanak fenn.

A határozati javaslatról kedden fog szavazni a parlament, és érdeklődésünkre Gulyás egyértelműen leszögezte: biztos, hogy el fogják fogadni.

Teszünk-e fenntartásokat GMO-ügyben?

A nemzetközi egyezményekhez általában lehet fenntartásokat fűzni, a CETA-hoz például Németország is fűzött: ráadásul nem csak a tagállami, de az EU-s hatáskört érintő részekhez is. Kérdésünkre, hogy ilyet lehet-e csinálni, Gulyás azt mondta: „szerintem nem, de az EU és Németország között egyre kisebb a különbség”.

Azt is megkérdeztük, hogy Magyarország fog-e fenntartásokat fűzni a CETA-hoz, például a GMO-s termékek forgalmazása kapcsán. Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem tudja, kérdezzük a külügyet, de a GMO-mentesség amúgy is benne van a CETA-ban.

Erről egyébként annyit, hogy egyrészt jókat lehet trükközni azzal, hogy mi számít jogilag génmódosítottnak; másrészt azt már Mikola István elárulta egy pár héttel korábbi fórumon, hogy Alaptörvényben garantált GMO-mentesség ide vagy oda, most is forgalmaznak génmódosított termékeket, például takarmányt Magyarországon, legfeljebb nem termelnek.

A Külügyminisztériumot mindenesetre megkérdeztük a fenntartásokról, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Összesen 143 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tudsz te egyedül is tapsolni, de mindjárt jönnek a barátaid is!

Kiskuka!
Te most is GMO-s csudákat eszel, attól vagy ilyen szorgalmas!

Nem hallom, hogy a ballib tiltakozásra szólít fel!
Nem hallom, hogy harcolnának a gumiégetős autós találkozók ellen!
Egy büdös vakhang sem!
Bezzeg, ha a haza átadásáról van szó, akkor vonyítanak!
Talán azt se tudják, miről beszélnek, csak beszélnek?

Szél Bernadett követelje a szerződés nyilvánosságra hozatalát "Sulcúrtól"!
Van itt igazi munka, a ballibák számára, végre gágoghatnának!

"A Mandiner Gulyás Gergelytől megtudta: az aláírás eleve a kormány hatáskörébe tartozik, parlamenti döntés csak ahhoz kell, hogy az egyezmény ne léphessen a ratifikáció előtt ideiglenesen hatályba."

Amennyiben Gulyás Gergely ezt mondta akkor szerintem rosszul tudja. Amennyiben egy nemzetközi szerződéshez szükséges, hogy az Országgyűlés ratifikálja, az addig nem léphet hatályba, amíg nem ratifikálta az Országgyűlés, hiába írta alá a kormányfő.

Elolvastam a teljes írást és a válaszom ennek ismeretében fogalmaztam meg. Ha GG másra gondol, akkor rosszul fogalmazza meg.

Hát ez így elég szar. Remélem a Fidesz ezt még ágondolja.

Nem jól. Tudom mit akar mondani, de hiányzik a miért részletesebb kifejtése. Ez pedig a következő:

30.7 cikkelyének 3 (a) pontja a köüvetkezőt tartalmazza:

„Ez az egyezmény az azt követő hónap első napján ideiglenesen életbe lép, miután a felek közölték egymással, hogy a saját megfelelő eljárásaikat befejezték.”

A 30.8. cikkely 4. pontja szerint a kanadai cégek három éven belül akkor is perelhetnek, ha egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba a CETA:

„Amennyiben az egyezménynek az ideiglenes alkalmazása befejeződik és az nem lép hatályba, az Egyezmény rendelkezései alapján követelés nyújtható be, az ideiglenes alkalmazás alatt történő bármilyen ügyről, az egyezmény szabályai és eljárásrendje alapján, feltéve, hogy három évnél több idő nem telt el az Egyezmény ideiglenes alkalmazásának befejezésétől.”

Másként fogalmazva, mindez tartalmazza a megállapodás és ezt akarják egy Országgyűlési határozattal ellensúlyozni. Erről akar GG szólni, de csak a felét mondja el.

Ezzel szemben az a kérdésem, hogy miért hagyták, hogy ezek a pontok bekerüljenek a szerződésbe? Miért nem az van benne, hogy akkor lép hatályba az adott ország esetében, amikor az ország Országgyűlése ratifikálta?

Tessék tisztán, világosan megmutatni az érem mindkét oldalát. Sőt az éléről sem szabad megfeledkezni.

Máskor pedig, ha kétségbe vonod az érveimet, akkor légy szíves az ellenérvedet is írjad le.
Szerintem ez a korrekt vita.

Egyébként lenne még más kifogásom is, de hosszú.
A CETA nem egy jól megfogalmazott szerződés és sokkal több probléma van vele, mint amit az első látszat mutat.
Ebbe a körbe tartozik az is amiről szó van.

Neám hogy megfogad a tanácsom, mert összedőlne a világ.
Megint csak állítasz, de egy fikarcnyi érvet sem hozol fel mellette.
Nem érdekes. Hagyjuk. Így nincs értelme a társalgásnak.

"Hát, ha valakinek itt joga lenne befogni, azok a fideszesek! A szerződéstervezet annyira titkos volt, hogy még az EP képviselők sem készíthettek róla jegyzeteket! Hosszú időbe került elérni, amíg egyáltalán belenézhettek."

Ha ez így van, akkor a Fidesz EP képviselők sem nézhette bele. Miért nem fogtak össze és követelték, hogy a tárgyalásközben kapjanak tájékoztatást.
Ugyanez vonatkozik a Juncker vezette bizottságokra.

Egy biztos; Amennyiben én képviselő lennék a ratifikáláskor ezt a szerződést nem szavaznám meg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés