Si hortum in bibliotheca habes, deerit nihil

2017. április 12. 12:49

Ádány Tamás Vince
Kereszténység és kapitalizmus
Katolikus jogászként miért tartom elhibázottnak a felsőoktatási törvény legújabb módosítását?

„Vajon lehetséges-e államközi szerződést kötni az Egyesült Államokkal ebben a kérdésben? Mivel a szabályozási tárgykör tagállami, de a szerződéskötési hatáskör szövetségi hatáskör, már egy ilyen szerződés de iure lehetősége is erősen kérdéses: az amerikai alkotmány szerint a tagállamok csak szövetségi engedéllyel köthetnek nemzetközi szerződést, de az már bizonytalan, hogy ez előzetes vagy utólagos jóváhagyást jelent, és az sem egyértelmű, hogy tárgyalhatnak-e szerződéskötésről közvetlenül külföldi hatalmakkal. (Clark v Allen 331 US 503 [1947]). Szerződéskötési kompetenciára vonatkozó alkotmányos norma megsértésével kötött nemzetközi szerződés viszont érvénytelen (Szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény, 46. cikk). Mi történne tehát abban a fiktív esetben, ha egy lelkes, de magas rangú tisztviselő a State Department-ből megkötné a washingtoni magyar nagykövettel a megkívánt szerződést, ennek alapján a magyar hatóság kiadná az engedélyt, majd a kötelezettségvállalásról kiderül, hogy a nemzetközi szerződések joga szerint érvénytelen? Erre az érvénytelenségre Magyarország nem hivatkozhatna, mert nem mi vállaltuk hibásan a szerződés kötelező erejét.

A nemzetközi szerződés de facto lehetőségét a rendelkezésre álló idő teszi erősen kétségessé. A Jogalkotásról szóló törvény 2. § (3) szerint »A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.« A módosítás hatálybalépése 2017. szeptember 1, az akkor hatályba lépő feltételek teljesítésének határideje 2018. február 15. A magyar oktatási rendszer sajnos hozzászokott a hasonló hirtelenségű változásokhoz, 1993 óta a mindenkori felsőoktatási törvény ritkán maradt változatlan formában hatályban két akadémiai éven keresztül. Mindenesetre a tanév végén szembesülni egy következő tanév elejétől érvényesülő szabállyal legalábbis meglepő.

Egy nemzetközi szerződés megkötése ugyanakkor közismerten időigényes folyamat: a szöveg kidolgozása és a kötelezettségvállalási szakasz külön-külön is több hónapot vesz igénybe. A fenti amerikai alkotmányjogi helyzet miatt már a megfelelő tárgyalópartner azonosítása sem egyszerű. A kötelezettségvállalás önmagában több hónapos folyamat, hiszen a kormányzati szintű aláírás után még a két törvényhozásnak is döntést kell hoznia a kötelezettségvállalásról, ezt követheti csak a szerződés kötelező erejének elismerése, amit az új Nftv. módosítás feltételül szabott. Ha a szöveg már most készen állna az aláírásra, akkor talán lenne esély arra, hogy a 2018. február 15-i határidő tartható legyen. E feltétel teljesítésének esélye elhanyagolható.

Tiltó norma helyett egy tevékenység teljesíthetetlen feltételekhez kötése jogszabályi előírásként, több mint normatív irracionalitás és cinizmus, ezért ezzel a konkrét ügytől függetlenül, általános jogi, jogbiztonsági aggályaim miatt nem tudok egyetérteni. Magyarországi oklevél kiadásának és az egyetem / university megnevezés hazai használatának lehetősége ráadásul nem fogja megszüntetni azt a szellemi műhelyet, amit a CEU jelent – már ha valóban ez lenne a mögöttes politikai cél. Attól tartok, hogy a budapesti amerikai-magyar egyetem hiányából fakadó veszteséget e műhelytől független egyetemi polgárok fogjuk már rövid távon is megérezni, kertben és könyvtárban egyaránt.

Ádány Tamás Vince

nemzetközi jogász”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szeretet nyelve a legszebb. Kár, hogy te nem ismered.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés