Még mindig, már megint

A GKI most már tényleg látja a magyar gazdaság lassulását

2019. november 4. 9:46
A GKI szerint a világgazdasági körülmények romlása és az EU-transzferek serkentő hatásának kifulladása 2020-ra markáns lassulást valószínűsít a magyar gazdaságban. A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.

A magyar gazdaság az első fél évben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal bővült. Ez az ütem az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév is jól kezdődött júliusban, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte, és az üzleti várakozások a következő hónapokra sem valószínűsítenek javulást – írja elemzésében a gazdaságkutató.

Május óta ugyanakkor az infláció is csökken – teszik hozzá –, szeptemberig csaknem 1 százalékponttal mérséklődött (a GKI várakozása 2019 végére 3,5, 2020 végére 3,3 százalék). Kedvező az államháztartás helyzete is, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge (az első kilenc hónapban 323,1 forint volt az átlagos euróárfolyam, idén 325, jövőre 335 forintra számítanak a tavalyi 318,9 forint után).

Kifejtik: a magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első fél évben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál, ennek megfelelően, a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal.

Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, azonban a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett, s ez a helyzet az idei első fél évben is. Ez a gazdaságkutató szerint kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mivel a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik (2019-re 2 milliárd eurót, 2020-ra 1,5 milliárdot várnak). Ugyanakkor egy kis országban a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen exportorientáció nélkül – mutatnak rá.

A feldolgozóiparban az első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az első nyolc hónapban csak 72,7 százalék. A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett, a gazdaságkutató szerint a markáns fékeződés várható volt. A GKI úgy látja, az éves átlagos bővülés minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, 2020-ban azonban már csak 2 százalék körülit várnak.  

A kiskereskedelmi forgalomban viszont a második fél évben nem várható lassulás, ezt sem a július-augusztusi kedvező adatok, sem a gyors bérkiáramlás, sem a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé – írják. Prognózisuk szerint éves átlagban 6 százalék, jövőre 4 százalék közeli forgalombővülés várható. Az idegenforgalmi szektorban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel az áremelés és a gyenge forint miatt 8 százalékkal emelkedett, teszik hozzá.

A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptemberben 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség feltehetőleg a második negyedévben, 3,3 százalékkal érte el  mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Úgy vélik, változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.

A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3 százalékkal, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek, mutat rá a GKI. A gazdaságkutató prognózisa szerint a reálkeresetek idén átlagosan 7 százalékkal, jövőre 4-5 százalékkal emelkednek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. Ugyanakkor a beruházások esetében az idei 13 százalékot jövőre a GKI szerint csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

(MTI, Fotó: Máthé Zoltán)

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az Oeconomus olyan szépen összefoglalta mi a baj a GKI-val:

"Nem akarunk igazságtalanok lenni, a gazdaságpolitikai előrejelzés nehéz műfaj, de ha az elmúlt 10 év GKI előrejelzéseit megvizsgáljuk, akkor már a címadásban megjelenő sugalmazások is tanulságosak. Miközben elvitathatatlanul javultak a magyar gazdasági mutatók, ez tény valahogy az adatok tálalása során sosem köszönt vissza a GKI előrejelzéseiben. Sajnálatos módon a GKI honlapján egy kivétellel csak a 2010 utáni előrejelzések érhetők el, de az az egy 2009-es elemzés is megéri hogy mai szemmel újra átolvassuk. Inkább egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, mint egy konkrét intézetet kritizálni, de a friss növekedési adat tükrében – amellyel hazánk az EU éllovasa – tanulságos a GKI apokaliptikus előrejelzéseit olvasgatni:

kategória: “Valami jó, DE valami más nagyon rossz”
2019. április : Jó évkezdet – bizonytalan folytatás
2018. november: Gyors a növekedés, de az infláció is
2018. augusztus: A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés
2017. április: Eddig a vártnál gyorsabb ipari és lassabb kiskereskedelmi bővülés
2016. augusztus: Gyorsuló, de szerény növekedés
2016. október: Szerény növekedés, remek egyensúly, kezdődő áremelkedés
2015. június: Gyors ipari bővülés – visszaeső beruházás
2015. május: Stagnáló beruházás és gyorsuló fogyasztásnövekedés várható
2013. május: A költségvetési siker ára
2012. július: Húzd meg, ereszd meg
2012.április: Valami van, de nem az igazi
2011. július: A statisztika javulni fog
2011. május: Szinte csak az export nő
kategória: “Valami jó, de ez volt a csúcs, innen már csak rosszabb jöhet”
2019. május : Az első negyedévben csúcsára ért a magyar növekedés
2019. január: Az évtized legjobb éve lehetett a tavalyi
2018. október: Idén még nagyon gyors, jövőre már érezhetően lassuló növekedés várható
2018. július: Csúcsára érhetett a magyar növekedés
2018. április: Egyelőre viszonylag gyors a növekedés
2014. május: Mutatós évkezdet – bizonytalan folytatás
2013. április: Az I. félévi kiigazítás után a II. félévben lazítás jön
2012. február: Újabb hátraarc?
2011. augusztus: Lassú javulás
kategória: “Ami jó az komolytalan, fenntarthatatlan, ideiglenes stb.”
2019. február: Kormányzati program-cunami
2018. november: Most kellene megalapozni a tartós növekedést
2018. január: Az utolsó negyedévben kissé gyorsulhatott a növekedés
2017. október: Rövidtávon kedvezőek a folyamatok
2017. május: A vártnál gyorsabb növekedés
2014. szeptember: Kiugró második negyedév
2014. július: Átmeneti javulás
2014. február: Növekedési fordulat?
2014. január: Látszat és valóság
2013. november: A javulás átmeneti
2013. október: Kamat-hullámvasút közeleg
2013. július: Növekedésre várva
kategória: “Valami jó, de az nem a kormány gazdaságpolitikájának az eredménye”
2018. május: Idén is gyorsan nő a lakosság fogyasztása
2018. február: Gyorsan nőttek tavaly a beruházások
2017. augusztus: Folytatódott a beruházások újraéledése
2017. július: Megugrott az EU támogatások hazai megelőlegezése
és egyben legnépesebb kategória: “Szimplán minden rossz”
2017. február: Tavaly több mint 60%-al estek a költségvetési szektor beruházásai
2016. november: Folytatódik a régiós leszakadás
2016. április: Lassul a gazdaság
2016. február: Világszerte romló növekedési kilátások
2016. január: Idén folytatódik a fékeződés
2015. november: Beruházás nélkül nem megy
2015. október: Folytatódik a lassulás
2015. szeptember: A lassulás elkezdődött
2015. július: Lassuló pályán
2015. április: Lassuló növekedés – lesz-e felminősítés?
2014. november: Fokozatos fékeződés
2014. október: A romlás virágai
2014. augusztus: Lassulás várható
2013. augusztus: A forró nyár után is befagyott állapotban a magyar gazdaság
2013. február: A leszakadás folytatódik
2013. január: Recesszió után stagnálás
2012. november: Csökken a fogyasztás és a beruházás
2012. október: A kiigazítás alatt a recesszió zavartalanul folytatódik
2012. augusztus: Tartjuk a rossz irányt
2012. május: A romlás virágai
2011. december: Valódi fordulat kell
2011. november: Recessziós jelek
2011. október: Jövőre 3%-kal csökken a fogyasztás
2011. szeptember: 2 százalék alatti növekedés, stagnáló fogyasztás
2011. február: Bizonytalan pálya
kategória: “Semleges, leíró jellegű”
2017. január: Idén 3 százalék körül lehet a gazdasági növekedés
2015. február: Javulnak a cserearányok
2012. január: A fordulat elkezdődött
2011. április: Három gazdaságpolitikai kihívás
A felsorolt tanulmányok kivétel nélkül az összes elérhető havi előrejelzést tartalmazzák az archívumból, nem tendenciózusan lettek kiválogatva. Az anyagokban amúgy megjelenő javuló adatok ellenére a címek elég borús képet festenek hazánk gazdasági teljesítményéről és a várható eseményekről. Jogos lehet a kérdés ezek után, hogy mennyire ad valós képet a magyar gazdaságról, ha a közel 70 anyagból legalább 60 valami negatív tendenciát sejtett a címében?"

Ennek az egésznek az égvilágon semmi köze nincs a gazdasághoz. Ez propaganda.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés