A népbírósági jog hálójában: perújítási eljárás Hóman Bálint ügyében

2016-02-06 10:26:08

Gellért Ádám
Jog.tk.mta.hu
A Fővárosi Törvényszék ott tévedett igazán, amikor Hóman Bálintot az egységbe foglalt bűncselekmény alól felmentette.

 „2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Hóman Bálinttal szemben hozott népbírósági ítéleteket és felmentette a volt minisztert a vele szemben emelt vádak alól. A sikeres perújítás egy újabb történész-, és társadalmi vitát robbantott ki a világháborús magyar múlt jelenbeli értékeléséről. A polémia középpontjában az állt, hogy emelhető-e szobor – részben közpénzből – egy olyan embernek, aki miniszterként maga is részese volt a zsidótörvények végrehajtásának. A tágabb kérdés, pedig az, hogy mégis kik legyenek történelmi példaképeink, kiknek állítsunk szobrot, kikről nevezzük el köztereinket.

A vitában azonban elsiklott a perújítási eljárás jogi értékelése. Mindez azért történhetett, mert a polémia csak az egyik tere egy több fronton zajló emlékezetpolitikai háborúnak. (...)

Tanulmányom a Hóman Bálint felmentéséhez vezető perújítási eljárást mutatja be és elemzi. Álláspontom szerint a Fővárosi Törvényszék ítélete több szempontból is kifogásolható, és a perújítási indítvány alapján nem vezethetett volna a politikussal szemben hozott népbírósági ítéletek hatályon kívül helyezéséhez.

Véleményem szerint a törvényszék nem elemezte kellő mélységben a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) által hozott ítéletet. A Fővárosi Törvényszék ugyanis nem vette figyelembe, hogy a NOT Hóman Bálint tevékenységét átminősítette és a Budapesti Népbíróság által megállapított egyes részcselekményeket ún. jogi egységbe foglalta.

A NOT szerint Hóman népellenes és háborús bűncselekménynek minősülő össztevékenységével egy rendbeli háborús bűncselekményt követett el. A NOT indokolása szerint Hóman nem csak elősegítette Magyarországnak a háborúba való fokozottabb mértékű belesodródását, hanem azt megakadályozni sem törekedett. A Fővárosi Ítélőtábla útmutatása alapján a Fővárosi Törvényszéknek csupán egyetlen részcselekmény tekintetében – Hóman tevékenysége a Minisztertanács 1941. június 26-i ülésén – kellett lefolytatnia a perújítási eljárást. A bíróság ítéletében megállapította, hogy Hóman – mivel nem szándékosan követte el cselekedetét – nem segítette elő a háborúba való belesodródást a minisztertanácsi ülésen kifejtett magatartásával.

Álláspontom szerint azonban Hóman felelőssége ebben a bűncselekményben is fennáll, mert a terhére rótt háborús bűncselekményt az is elköveti, aki azt megakadályozni nem törekedett. A Fővárosi Törvényszék azonban ott tévedett igazán, amikor Hómant az egységbe foglalt bűncselekmény alól felmentette. Álláspontom szerint ezt csak akkor tehette volna meg, ha előtte egyenként megvizsgálja a többi részcselekményt is. Erre azonban az eljárás egyik szakaszában sem került sor.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.