Létezik egy magyar találmány, amivel e pillanatig világszerte egymilliárdan játszottak. Az alkotó most megírta a történetét. Mit tanulhatunk Rubik Ernőtől és a kockától, ha Magyarország 21. századi versenyképességéről van szó?
„A kockát? Én nem találtam fel. Csak felfedeztem.” Tíz évvel ezelőtti első beszélgetésünk számomra legemlékezetesebb foszlánya Rubik Ernőtől. A magyar zsenik mindig zavarba ejtő, nyegle szerénysége Bartók Bélától Egerszegi Krisztinán keresztül Rubikig. Mintha teljesítményük magától értetődne, az őket övező érdeklődés pedig – ideértve nem csupán a rivaldafényt, de a hangos elismerést, a rajongást, a csodálatot is – teljességgel érthetetlen s leginkább a hátuk közepére kívánt dolog. A budapesti lángész, akinek találmányával eddig legkevesebb egymilliárd ember játszott a bolygón, végre megírta saját történetét.
Érdemes tudni a könyvről, hogy ötéves megfeszített munka eredménye, a szerző saját koncepciója szerint, a világpiaci ambíciók okán eleve angol nyelven íródott – abból fordították magyarra. Az unortodox, így Rubiktól cseppet sem távol álló megközelítés bejött: A mi kockánk már a magyar megjelenés napján napvilágot látott az amerikai és a német piacon, valamint további tucatnyi országban. Már az első interjúkért sorba álltak a világlapok.
„…Én csak felfedeztem.” Nem éppen az amerikai self-made vállalkozó, a posztmodern „énmárka” építő archetípusa. A szép az, hogy Rubik és a kocka így is meghódították a világot.
Minden oddsz ellenére hódították meg. Ahogyan Magyarország is minden oddsz ellenére létezik még mindig egy geopolitikai átjáróházban Európa közepén. Sokan mondják, a magyar rafinériának, finesznek, kreativitásnak ebben a megmaradásban döntő szerepe van. Nem mintha olyan könnyű volna azt a magunk szolgálatába állítani, sőt.
A magyar modernizáció hagyományosan mindig a birodalmi érdekeknek alárendelve zajlott és működött – amikor éppen működhetett. Az európai és világgazdaság centrumaiból hozzánk, a félperifériára megküldött feladatok és szabványok, beszállítói feladatkiosztás alapján.
Ne tévedjünk, jórészt így van ez most is.
Rubik Ernő története viszont (aki tanársegédként az Iparművészeti Főiskola alagsorában kísérletezve alkotta meg a bűvös kocka első prototípusait) arra tanít minket, hogy igenis lehet a finesz, a magyar invenció – ahogy főiskolai mentorom, Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor nevezi – a stratégiai autonómiánk része.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A főpolgármester inkább átnevezi a gaztengert.
Somkuti Bálint szerint Stoltenberg hiába ígér Ukrajnának új fegyvereket, „egyszerűen nincs mit szállítani”.
