Kitelepítés sújtotta Zsákai Piroska gyerekkorát, családja rendszerellenesnek számított, élete során mégis orosz és magyar emberek lelki sebeit is gyógyította.
2021. március 24. 13:25
p
1
5
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Az első napokban anyámat kivezényelték a rizsföldre, az öcsém bömbölt, hogy »anyája, ne menj«, anyám a sorban bőgött, én meg ott maradtam nyolcévesen a testvéremmel. Beállítottam a juhász itatóvályújába, hogy lemosdassam, bár előtte már szobatiszta volt. Így nyitottunk mi a Hortobágyon” – emlékezik vissza Zsákai Piroska a hetven évvel ezelőtti pillanatokra. Családját 1950-ben a rendszer ellenségnek nyilvánította, vasutas édesapját klerikális tevékenységért először Kistarcsára, majd Recskre vitték, az anyát és két kisgyerekét pedig az Alföldre internálták. „Dupla büntetés volt, anyagilag is megviselt bennünket a szétszakítás, és lelkileg is; mai napig apakomplexusom van.”
Piroska, hároméves öccse és édesanyjuk – ötszáz másik kitelepítettel együtt – három évet élt a birkahodályban. „Érkezésünk előtt a birkákat átterelték az épület másik felébe, a földön tocsogó trágyalére szalmát szórtak, arra költöztettek rá bennünket. Anyámat éjszakára vitték borsót csépelni: meghagyta, hogy el ne aludjak, hogy a patkányok le ne rágják öcsém fülét.” Három nap után kaptak először enni, akkor az okozott gondot, miben hozza el a kislány a nekik járó részt, ugyanis szinte üres kézzel hurcolta el őket otthonról az ÁVH: nyolc tepsi volt náluk és semmi más. Később az internált gyerekeknek „iskola” alakult, egy fiatal, nem pedagógiát végzett, de értelmes srác tanárnak állt közéjük, és a nagynénjétől kapott óravázlatok alapján vezette a tanórákat. „Három év alatt, míg ott voltunk, csak oroszból maradtam le, mert ahhoz egyáltalán nem értett” – emlékszik vissza Piroska.
1953-ban elengedték a családot, édesapja is hazamehetett. Korábbi hatvani házukat a tanácselnök kívánta meg – „első estéjén a nemrég lerakott konyhakövön vágatta a fát” –, aki később zűrös ügybe keveredett, így éjszaka kellett elköltöznie. A szomszéd felhívta Piroska édesanyját, hogy „jöhetnek honfoglalni”, ők még akkor elindultak, és a tanácselnöktől kérték vissza az ajtóban saját házuk kulcsát.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.