Ugyanis, dacára minden kampánynak, az emberek egy jelentős része nem érzékeli, milyen jelentősége van annak, hogy minden magyar megszámláltassék, emellett
a sok személyes adat, amit a román hatóságok kérnek, eleve elbizonytalanítja őket.
„Van egyfajta távolságtartás, főleg a nagyvárosokban látszik ez” – mondja Barna, aki szerint a kisebb településeken könnyebb megszervezni és általában otthon találni az embereket, ez már 2011-ben is tapasztalat volt, ellenben a nagyvárosokban mobilisabbak az emberek, nem ismerik magát a számlálóbiztost, ezáltal alapvetően bizalmatlanabbak is. Mint Pászkán Zsolt politológus is megerősíti nekünk: ötödannyi számlálóbiztos volt most, mint 2011-ben.
Számos olyan településen van probléma, ahol a magyarság aránya akár sorsdöntő határok közelében mozog: ilyen Marosvásárhely, ahol a múlt héten a lakosok 30 százaléka hiányzott az összeírásból, vagy Szatmárnémeti, ahol ez az arány 26 százalék volt.
Azonban alapvetően nem is a lakosság hozzáállásán csúszott el az ügy: Barna szerint
egyszerűen nem volt elég számlálóbiztos.
„Kaotikus volt a technikai megoldása a címek elkülönítésének. Nem volt egyértelmű a számlálóbiztosoknak, ki az, aki már kitöltötte magának online, ki az, aki elkezdte, de hiányos volt, és ki az, akinél nulláról kell indulni”, ezért, mint a szociológus mondja, rengeteg számlálóbiztos menet közben inkább felmondott a nehézkes rendszer miatt. „Bukarest igazi állatorvosi ló, az 1700 körzetből 1000-ben folyamatosan nincs számlálóbiztos, ez több, mint a fele” – mutat rá.
2011-ben számos visszaélésről szóltak a hírek: mint Pászkán visszaemlékszik, volt, hogy a számlálóbiztosok informális nyomást gyakoroltak a megkérdezettekre a nemzetiségi önbevallásnál a román irányába, például olyan alapon, hogy „hát Romániában élünk”, különösen, ha érezték a bizonytalanságot. Olyanról is hallani lehetett, hogy ceruzával töltötték ki a biztosok a lapot, majd tollal egy nyugodtabb helyen átírták a nemzetiséget,
Székelyföldön pedig éltek azzal a megoldással, hogy inkább székelynek vallja magát az illető, mint magyarnak,
ami Ceaușescu óta ismert megosztási módszer. Most egyébként a magukat székelynek vallókat is elvileg a magyar főkategória alá sorolják be, a csángókat viszont nem – emlékeztet a politológus. Arra is volt példa, hogy a Szatmár vagy Arad környéki magyar érzelmű svábokat győzködték, ha már nem románnak vallják magukat, akkor a magyar helyett inkább a németet jelöljék be.