Magyar ökológust ölt meg egy orrszarvú Ruandában – 2017 júniusában a magyar közvélemény e hírből értesült a negyvenhárom éves Gyöngyi Krisztián tragikus haláláról. Most kötet született az Afrikában ma is siratott állatvédőről. Az orrszarvúk hajnala című könyv példát mutat kitartásról, bátorságról, és figyelmeztet rá, hogy igenis a mi kezünkben van az unokáink jövője.
2022. október 04. 09:56
p
1
0
0
Mentés
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
„Minden álom csak annyit ér, amennyit elérünk belőle”, ez volt a mottója Gyöngyi Krisztiánnak. A sors különös játéka, hogy egy átlagos kiskunhalasi családba születve számára ez az álom – részben a nagy magyar utazók, Széchenyi Zsigmond, Almásy László, Kittenberger Kálmán leírásainak hatására – Afrika lett. Állhatatosságának, küzdőszellemének köszönhetően pedig nemcsak hogy eljutott a fekete kontinensre, de a mai napig a legelismertebb állat- és természetvédők közt említik a nevét. Persze, ahogyan az lenni szokott, kacskaringós és nehéz út vezetett odáig, mire 1999-ben megérkezett Zimbabwébe.
A sona törzsbe tartozó vadőrökkel járta a bozótot, orvvadászok nyomait keresték, illetve a nagy emlősöket, valamint a veszélyeztetett fajok előfordulását tanulmányozták. Innentől kezdve pedig nem volt megállás, előbb a tanzániai főiskolán tanult vadvédelmet, a Kenti Egyetem Durrell Természetvédelmi és Ökológiai Intézetében végzett, majd mesterképzésre járt a Norwichi Egyetem alkalmazott ökológia szakán. Orrszarvú-ökológusként 2011-ben érkezett először Malawiba, és 2012-től haláláig a Liwonde Nemzeti Park orrszarvú-megfigyelő és -kutatási projektjének koordinátoraként minden erejével azért küzdött, hogy életben tartsa a helyi feketeorrszarvú-populációt.
A kereskedelmi matrózból lett állatvédő küzdelmes történetét a National Geographicnek is dolgozó világutazó, Balogh Boglárka foglalta izgalmas, filmszerűen pörgő kötetbe Gyöngyi Krisztián özvegye, Bedő Orsolya emlékei alapján. Orsolya 2007-es megismerkedésük óta nem csupán a tanulmányaiban támogatta a férjét, a kezdetektől fogva egyértelmű volt az is, hogy vele tart Afrikába. „Tudtam, hogy a kapcsolatunknak csak így lehet jövője. De ezt egyáltalán nem éreztem áldozatnak, sőt. Az orrszarvúvédő projekt munkálataiban a soha meg nem szűnő pályázat- vagy riportírásoktól kezdve az állatmegfigyelésekig és az izgalmas befogásokig mindenből kivettem a részem. Emellett a helyi iskolákban tartottam vadvédelmi és környezetvédelmi órákat, a kisiskolásokkal együtt ültettünk fákat, majd évekig gondoztuk őket. Aztán megérkezett Estella lányunk, aki Malawiban fogant, Kiskunhalason született, hat hónapos korában pedig már utaztunk is vissza” – emlékszik vissza.
2017 júniusában is együtt voltak Ruandában, ahol a férje az országba visszatelepített rinocéroszok beszoktatásán és a helyi vadőrök kiképzésén dolgozott egy ideig. A tragédia napján, 7-én egy négyfős csapat tagjaként közelítették meg az egyik sebesült orrszarvút, a felbőszült állat azonban kitört, és Gyöngyi Krisztián a helyszínen belehalt a támadás okozta sérülésekbe.
„A halála napján, amikor elhagytam Afrikát, nagyon dühös voltam a kontinensre, amiért bár annyi boldog évet adott nekünk, elvette tőlünk a férjet, társat és apát. Ez a düh a hosszú hónapok alatt csillapodott, és ha orrszarvút látok, vagy olvasok róluk, ma már ugyanúgy megdobban a szívem. Krisztiánnak hatalmas vágya volt, hogy Estellának megmutathassa az érintetlen vadont. Nagyon bízom benne, hogy idővel teljesíthetem ezt a kívánságát, és mire visszatérünk Afrikába, lesz még mire rácsodálkozni a lányomnak. Többek között ezért született meg ez a könyv. Egy példaértékűen elhivatott, szenvedélyes, az igazságért mindig kiálló ember portréján, életművén keresztül talán ráirányíthatjuk a figyelmet arra is, hogy a természet- és állatvédelem nem egyszerűen egy divatos téma. A Föld forrásai végesek, a jövőnket éljük fel az elpazarlásukkal.”
(Balogh Boglárka: Az orrszarvúk hajnala. Scolar Kiadó, 2022)
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.