A nyugati társadalmak 99 százaléka fényszennyezett égbolt alatt él. Ez felborítja a mindennapjaink természetes ritmusát, és döntően hozzájárul az alvászavar, a stressz és a depresszió elterjedéséhez, sőt a tömeges elhízáshoz is – figyelmeztetett különleges könyvében Johan Eklöf svéd biológus.
2023. március 08. 18:31
p
2
0
0
Mentés
Johan Eklöf eredeti szakterülete a denevérek tanulmányozása volt. Szülővárosában végzett vizsgálatai során feltűnt neki, hogy a helyi denevérpopuláció kevesebb mint tíz esztendő alatt megfeleződött. Bebizonyította, hogy a kihalási léptéket öltő változás elsődleges oka a fényszennyezés, a város egyre növekvő éjszakai fénykibocsátása volt. „A denevérek elsődleges táplálékát jelentő rovarok száma meredeken csökken. A legtöbb rovar éjszakai életmódot folytat, táplálkozási és párzási ciklusát a nap és a hold határozza meg. Ahogy a mesterséges világítás egyre intenzívebbé válik, a ciklusok megzavarodnak, és a következmények végigfutnak a táplálékláncon.” De miért is kellene érdekelniük bennünket a svéd denevéreknek?
Egyszerű. Ahogy Eklöf a The Darkness Manifesto (a sötétség kiáltványa) című, újonnan megjelent, bombasikerű könyvében bemutatja, a világon minden élő szervezetet, azaz minket is a fényérzékenységen alapuló úgynevezett cirkadián ritmus szabályoz. „Ez maga a biológiai óránk, ősi tulajdonságunk, ami alapvető fontosságú az egészségünk szempontjából.” Szerzőnk üzenete, hogy a cirkadián ritmus üzemzavara, azaz a valódi sötétség eltűnése az életünkből beláthatatlan következményekkel jár.
A csillagászok az 1960-as évek óta használják a fényszennyezés kifejezést, amely városaink állandó villódzására utal. A számok ijesztők: napjainkban a világ lakosságának 80 százaléka – az Egyesült Államok és Európa lakosságának pedig 99 százaléka – él fényszennyezett égbolt alatt. A 2011 és 2022 közötti időszakban a fényszennyezés évente 9,6 százalékkal nőtt, amin a kezdeti ígéretekkel szemben az új világítási technológiák sem változtattak. Ma a világ lakosságának egyharmada még a legtisztább éjszakán sem látja a Tejutat, ami a közhiedelemmel ellentétben elsősorban nem esztétikai probléma. Johan Eklöf szerint a sötétség eltűnése közvetlen összefüggésben áll a Homo sapiens körében tömegessé váló alvászavarral, stresszel és depresszióval, sőt – ez a kötet egyik legmegdöbbentőbb megállapítása – még az elhízással is. „Az étvágyat szabályozó leptinhormon csakis azzal a melatonin nevű, a fényre kifejezetten érzékeny hormonnal működik együtt, amely meghatározza a szervezetünknek, hogy mikor kell aludnunk.”
Ahogyan szerzőnk rámutat, a bolygót napjainkban sújtó válságok – köztük az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a világjárványok – közül egyedül a fényszennyezésre van viszonylag egyszerű megoldás: egyszerűen lekapcsolhatjuk a villanyt. Ráadásul nem is kell a végsőkig elmenni, elég csak akkor világítani, amikor valóban szükséges, ebben a mozgásérzékelők, az időzítők mind segíthetnek. A jó példák közé tartozik Franciaország, ahol már szigorúan korlátozzák az égre vetíthető fény mennyiségét, és az Egyesült Államoktól Skandináviáig számos kisebb-nagyobb város bevezette saját szabályozását. Nem utolsó szempont a sötétségben rejlő turisztikai lehetőség sem: Írországban már sötétégbolt-fesztivált is rendeznek.
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.