Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A jogállamiság és a jogbiztonság elvének sérelme miatt fordult a devizahiteles perekben eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz. Az Ab szerint azonban nem alkotmányellenes, hogy a devizahiteles törvény visszamenőleg tisztességtelennek és így érvénytelennek vélelmezte a bankok által alkalmazott egyes általános szerződési feltételeket.
A devizahiteles törvény visszamenőleg tisztességtelennek és így érvénytelennek vélelmezte a bankok által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott egyes általános szerződési feltételeket, azonban lehetővé tette, hogy a bankok bíróság előtt bizonyítsák ennek az ellenkezőjét. A törvény erre a perre speciális eljárási szabályokat is megállapított.
A perek többsége ősszel befejeződött, azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egyik bírói tanácsa felfüggesztette az általa tárgyalt egyik ügyet és az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab eljárását kezdeményező bíró szerint a jogbiztonság és ekként a jogállamiság elvét sérti a visszamenőleges vélelem, és a perre előírt eljárási szabályok. Ezeket a pert a törvény szerint a bankoknak az állam ellen kellett megindítaniuk. A bírói kezdeményezés szerint a jogalkotás, végrehajtás és igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért külső polgári jogviszonyban a bíróságok előtt egységesen fellépő és nem meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása sérti a hatalommegosztás elvét. Az ítéletek a bírói kezdeményezés szerint újabb jogvitákra adhatnak alapot, mivel nem teremtik meg azt a félreérthetetlen következtetési alapot, mely a fogyasztók és a pénzügyi intézmények kölcsönszerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket meghatározza.
Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Csütörtöki határozatában a testület emlékeztetett: hasonló ügyben már született egy Ab határozat 2014 novemberében. A határozat szerint a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének a kiszámíthatóságát is. A jogalkotó önmagában azzal, hogy az államot a per alpereseként nevesíti, nem preferálja mint peres felet, hanem csupán a fogyasztók érdekeit védő speciális eljárási szabályokat vezet be. Nem arról van tehát szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az ellenérdekű fél hátrányosabb pozícióba kerül a másik félhez képest, hanem arról, hogy a pénzügyi intézményeknek az állammal szemben kellett megindítani a vélelem megdöntésére irányuló peres eljárást. Ez alapvetően összhangban áll a fogyasztóvédelem követelményeivel – érvel a testület a határozat indokolásában.
A testület szerint a szabályozás a jogbiztonságot se sérti: mivel a tisztességtelennek minősített kikötések már a szerződések létrejöttekor semmisek voltak, azokhoz joghatás nem fűződhetett volna, a jogerő feltörése kivételesen az eredeti állapot helyreállítása során is szükségesnek minősült. Az adósok jogbiztonságba vetett bizalmát ugyanis éppen az rendítette volna meg, ha a tisztességtelenség – akár a jogerőre hivatkozással – következmények nélkül maradt volna – fejti ki határozatában az Alkotmánybíróság.
A döntéshez Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes és Sulyok Tamás alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.