Uniós jogba ütközik az állami garanciavállalás a lakáshitelekre

2015. március 19. 10:54

Az OTP által indított ügyben az Európai Bíróság kimondta, hogy az állami támogatás uniós tilalmába ütközik, hogy az állam egyes rászorult adósok által felvett lakáshitelekhez garanciát nyújtott 2001-től. A luxembourgi testület azt kifogásolta, hogy az intézkedéssel a hitelintézeti ágazatot előnyben részesítettek más szektorokkal szemben.

2015. március 19. 10:54

A lakáscélú támogatásokhoz kapcsolódóan a magyarországi hitelintézeti ágazatnak nyújtott állami garanciavállalás jogellenes állami támogatásnak minősül – mondta ki a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság csütörtökön, az OTP Bank ügyében hozott ítéletében.

A magyar kormány 2001-ben olyan lakáscélú támogatásokat vezetett be, amellyel a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakáshoz jutását kívánta elősegíteni. A támogatási programmal érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását, valamint a támogatások megállapítását és elszámolását hitelintézetek végezték. A támogatási mechanizmus közvetlen és kamattámogatásokat is magában foglalt, egyes támogatási formáknál pedig az állam a programban részt vevő hitelintézetek számára garanciát vállalt arra, hogy a támogatással érintett, behajthatatlanná vált kölcsön tőkeösszegének, illetve a hozzá kapcsolódó kamatoknak meghatározott részét számukra megtéríti.

Az egyik ilyen hitelintézet az OTP volt, amely számára az állam egy idő után már nem teljesítette a garanciavállalási kötelezettségét azzal az indokkal, hogy az azzal kapcsolatos megtérítések Magyarország EU-csatlakozása után az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnének.

Az OTP által az állami megtérítések elmaradása miatt indított perben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses állami garanciavállalás valóban az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül-e, és ha igen, akkor hogyan orvosolható a bank által elszenvedett érdeksérelem.

Ítéletében az unió legfőbb igazságszolgáltatási fóruma megállapította: a támogatással egy ágazatot – mégpedig a hitelintézeti ágazatot – előnyben részesítették a gazdaság többi szereplőjével szemben. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság ugyanakkor megjegyezte: a Fővárosi Törvényszék feladata annak megvizsgálása, hogy a gazdasági szereplők közül a garanciavállalásnak valóban csak a hitelintézeti ágazat volt-e a haszonélvezője.

Az Európai Bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a hasonló állami támogatásokat előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a konstrukciót. A szóban forgó állami garanciavállalást azonban Magyarország nem jelentette be. Következésképpen e garanciavállalást jogellenesnek kell tekinteni, és a bankok által esetlegesen igénybe vett állami támogatást vissza kell téríteni a magyar államnak. Az ítélet arra is kitért, hogy a Európai Bizottságnak történt bejelentés nélkül – tehát jogellenesen – nyújtott állami garanciavállalás kedvezményezettjeit az uniós jog alapján nem illeti meg jogorvoslat.

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bini
2016. április 13. 03:46
Azért meg kell jegyezni mielött az EU-t kezdjük ekézni és csak rálöcsölni a mostani döntést, hogy 2002 után a szoclib kormány megszüntette azt a konstrukciót amit korábban Orbánék bevezettek és a gyerekeseknek és a családoknak biztositották a konstrukción belül az állami garanciát. Ezáltal történt az hogy a kamatok emelkedésével a lakáshitelezésnél különösen átterelték az embereket a teljesen agyament devizaalapú konstrukcióra. 2004-ben a teljes jogú taggá válás után a kormánynak be kellett volna jelenteni a korábbi konstrukció müködését és engedélyeztettni azt, hogy azoknál a hiteleknél ahol az állami garancia fennáll kifutásáig tovább folytatodjon. Mivel ez a konstrukció nem vonatkozott minden korábbi lakáscélú hitelre hanem csak a korábban meghatározott kritériumokat teljesitökre ezért semmi akadálya nem lett volna. Mivel a szoclibek eszetlenül az egész konstrukciót megszüntették ezért eszükbe sem jutott vagy át sem látták a 2004 után csatlakozáskor fellépő problémákat, s gözük nem volt, hogy hogyan oldhatnák meg, mivel eltorzúlt fejjel csak az lebegett a szemük előtt, hogy mindent lerombolni amit a polgári kormány felépített. Na már most a népi mondás úgy tartja, hogy régi bünnek hosszú az árnyéka. Most ennek vagyunk szemtanúi. Úgyanez a helyzet a most kibukott Boker és Befektetői botráyoknál. Nem vagyok abba biztos, hogy ez az utolsó eset, mikor 2002-2010 áldásos ballib tevékenység után felszinre jőn. Ezért mielőtt valaki előre vagdalkozna tanulmányoza azt, hogy miről is szól a mostani eu döntés.
bini
2016. április 13. 03:45
Nem az a Gyurcsányék álta egy torz konstrukció amit szinté az Orbánék által kialakitott programját volt helyetesíteni amit megszüntettek. Ez volt a hires-neves Fészekrakó ahol szociális vagyis szocpol támogatásával ellepték az Avas Lakótelep panellakásait s tulajdont szereztek, vagy szociális bérlakásként kapták meg. Na ennek következében a Miskolc körüli falvakból özönlöttek a cigány családok az Avasra úgy, hogy értékesitették a falvakban található házaikat , felvették a szocpolt és a Lakótelepre költöztek. Erre volt büszke Böszme. A legszebb az volt, hogy az így megszerzett lakásokba főleg a szociális bérlakások esetében mire észheztértek az avasi őslakok már több lépcsőház minden lakása a betelepültekkel volt teli. Ráadásúl a korábban idős bérlő halála után beköltöztek az üresen maradt őnkormányzati ingatlanba. Senki nem mert már a környékre menne. Volt olyan lakás ahol 18-20 ember élt főrtelmes körülmények között. Kriza Ákos ezt az áldatlan állapotokat számolta fel óriási küzdelmek árán szisztematikus sziszifuszi munkával és támadások közepette a Miskolciakkal összefogva.
tango47
2016. február 02. 13:19
2001 és 2004 között nem voltunk EU tagok, tehát elég hülyén hatott volna, ha az EU-tól kért volna engedélyt a Kormány. Nem azon tépik a szájukat az EU-ban, hogy nem lehet VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL ÍTÉLETET, VAGY TÖRVÉNYT HOZNI?
csuka
2015. június 08. 10:07
Nem leszünk gyarmat! Kiáltották az átvert emberek, miközben a felcsúti bohóc fűnek fának árulta(ja) az országot. Tarlós meg ugyanúgy hazudozik: "A JOBBIK SZERINT ÁRMILYEN LESZ IS A DUGÓDÍJ, SZIMPLA NARANCSOS PÉNZBEHAJTÁS LESZ A dugódíj kapcsán Tarlós István gyakran hangoztatja, hogy meg van kötve a keze az ügyben, melynek okaként elődjét, Demszky Gábort és Brüsszelt szokta megjelölni - írja Tokody Marcell, a Jobbik fővárosi képviselője csütörtöki sajtóközleményében. A politikus miután sajtóértesülések alapján hallott egy igen tágan, a Hungária körút vonalában kijelölendő zónahatárról, valamint brutális mértékű, napi 700, illetve évi 115.000 forintos dugódíjról, írásbeli kérdés útján arra kérte Tarlós István főpolgármestert, hogy jelölje meg: pontosan milyen nemzetközi szerződés, európai uniós jogszabály vagy más kötelem írja elő a díjfizetős zóna legkisebb méretét, illetve a behajtási díj (dugódíj) legkisebb alkalmazandó mértékét. A közleménye szerint tegnap kapta meg a főpolgármester válaszát, amelyből kiderült: ezekre vonatkozóan semmiféle előírás nem létezik, így az esetlegesen elképesztően nagy területen kijelölt díjfizetős zónáért, valamint a bicskanyitogatóan magas dugódíjért egyetlen Tokody Marcell szerint csak egyetlen felelős lesz. Csak a Fidesz! Különösen beszédesnek tartja, hogy a sajtóban felröppent híreket, melyek a fentiekben említett zónahatárról és díjtételekről szólnak, a főpolgármester válaszában nem cáfolta. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy míg a Fideszt szemmel láthatóan a "Budapest legyen fizetős város" jelmondat vezeti, addig a Jobbik egy büszke, élhető, nemzeti reményekben tündöklő Budapestért kíván dolgozni." alfahir.hu
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!