Az 1956-os forradalom tüzéhez a szikrát Szegeden pattintották: az ottani hallgatók a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) alapításakor fogalmazták meg október közepén először a kommunista rendszer felszámolásának igényét. Aztán berobbant a láng. Interjúnk 1956-ról Kiss Tamás MEFESZ-alapítóval.
***
A szegedi egyetemen 1956 október közepén néhány bátor egyetemista kezdeményezésére váratlanul megalakult egy, az állampárttól független ifjúsági szervezet. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) egy kicsit nem nézett oda, és megtörtént. Utána pedig már nem lehetett visszagyömöszölni a szellemet a palackba.
A MEFESZ követelései között ott szerepelt a kommunista rendszer meghaladása, a rezsim felelőseinek számonkérése és a szovjet csapatok Magyarországról való távozása is – az meglepte a reformer Petőfi Kört is, második gyűlésükre pedig már a Magyar Rádió tudósítója is lement Szegedre, és hangfelvételen is megörökítette a diákok hangos rendszerkritikáját.
Követeléseik az egyik MEFESZ-alapító, Kiss Tamás révén a forradalom előestéjén beépültek a híres műegyetemi 16 pontba, mely az október 23-án kirobbant forradalom követelés-gyűjteménye lett. Utána pedig a Bem-szobornál elindult a híres eseménysor, a felszabadító, szabadságot ígérő tüntetéssel, a Rádió ostromával, a Kossuth téri sortűzzel, a kormányalakítással, a függetlenedés nagy reménységével, majd november 4-én a szovjet tankok mindent eldöntő bevonulásával.
Kiss Tamás a forradalom napjaiban előbb Budapesten, majd Szegeden nemzetőrként szolgált. 1957-ben tartóztatták le, egy évvel később első fokon nyolc év börtönbüntetést kapott, amit 1959-ben öt évre csökkentettek, 1963-ban szabadult. Munkásként dolgozott, levelező tagozaton fejezte be a jogi egyetemet, az őrhalmi TSZ jogásza lett. 1990 és 1994 között Balassagyarmat alpolgármestere volt, tagja a TIB-ben, az 56-os Magyarok Világszövetségének és a POFOSZ-nak.
--
Kiss Tamást balassagyarmati otthonában kérdeztük az 1956-os forradalomhoz vezető eseményekről, a szabadság napjairól és a kádári megtorlásról. (Az interjú tegező nexusa az interjúalany kérésére történt.)
fotó / videó: Földházi Árpád
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
„Békementet" tartottak a lengyel fővárosban.
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
Amit az Egyesült Államokban látunk, arra nem volt példa a modern kori történelemben.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
A magyar hokiválogatott parádés szombati győzelme és feljutása után most már dicsérik a játékosok Don MacAdamet, aki nem marad a posztján.
