Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Elindult a Budapest Peace Forum második napja az MCC-ben, a nyitóbeszédet ezúttal Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta.
A miniszter angol nyelvű előadása szerint változás áll be Magyarország finanszírozási szerkezetébe. Magyarországon alapvetően belülről finanszírozzák, de a külső finanszírozás is nagyon fontos, egyre fontosabb.
Az EU-s finanszírozás kevesebb, mint az FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés) beáramlás,
az FDI így fontosabb, mint az EU-s befektetések.
Az EU-s forrásokat ráadásul a kormány osztja el, ami nem annyira hatékony, mint a privát döntések.
A magyar gazdaság egyike a legnyitottabb OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) gazdaságoknak, sorrendben a negyedik.
A magyar FDI-állomány dinamikusan nőtt, míg Lengyelország abszolút FDI-állománya volt a legmagasabb, 253 milliárd euró, Magyarország állománya 98 milliárd eurót tett ki, tehát van még tere a növekedésnek, noha persze a lengyel gazdaság nagyobb, tehát az eltérés normális.
Az FDI-beáramlás főleg az ipart jellemzi. Az ázsiai eredetű befektetés az FDI 23%-a, az USA része csökken, most már csak 10%. A német és EU-s befektetés vezet, de stagnál.
Az ázsiai befektetések magas aránya is igazolja a magyar kormány helyes álláspontját a keleti nyitás terén.
Jelenleg új megállapodásra van szükség az új és a létező FDI-befektetőkkel – szögezte le a miniszter.
Két fő módja van az FDI-beáramlás növelésének: az új tőke bevonzása és az újrabefektetés növelése.
A külföldi tulajdonú vállalatok 10 százalékos hozamot kapnak a Magyarországon befektetett tőkéjük után.
2014 óta az újrabefektetések fokozatosan meghaladják a megszavazott osztalékokat, ez a nemzetközi bizalom erős jele. Eközben a tőkekivonás mértéke is nőtt, de ez nem tendencia.
A kérdés: hogyan kapcsoljuk össze gazdaságunkat az FDI-gazdasággal?
Növelnünk kell az FDI multiplikátorhatását, ezt már megtettük, de még többet is tehetünk. Közös beruházásokra van szükségünk. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, így a FDI-t kutatásra és fejlesztésre (K+F) lehet költeni. A magyar K+F nem a legalacsonyabb a régióban, de magasabbnak kellene lennie. A K+F a GDP arányában 2010 óta növekszik.
Eközben a munkatermelékenység növekedésének folytatódnia kell.
A magyar gazdaság a híd, ami összeköt: nyugatot és keletet, de ipart és szolgáltatószektort, külföldit és hazait is
– zárta sorait a miniszter.
Nyitókép: MCC / Gyurkovits Tamás