A háború kitörése óta mintegy 1600 külföldi vállalat vonult ki Oroszországból. Sokkal többen maradtak. Egyesek visszamásztak az ablakon, mások, amelyek el sem mentek, már nem is akarnak. Az üzlet virágzik, a moralizáláson alapuló profitgyilkolás pedig a múlté.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 42 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2017. november 11. 18:44
Az egész úgy kezdődött, hogy II. Miklós tudatáig eljutott, nem lehet a háborút olyan frontra vezényelt menetszázadokkal megnyerni, amiknek kevesebb puskájuk, mint katonájuk volt. Talán Raszputyinra is hallgatott, akit aztán az angol titkosszolgálat likvidált. Félre kellett a cárt állítani, erre szolgált a februári forradalom. És a háborút folytatta a Kerenszkij kormány, amihez szövetségesei biztatásán kívül más támogatása nem volt. Még Kornyilov tábornok szeptemberi lázadásának leverésére sem lett volna Kerenszkij kormányának elég ereje. Ezért felfegyverezték a bolsevikokat, akik éltek a kapott lehetőséggel és megszerezték a hatalmat.
Itt van Szolzsenyicin "Együtt" című könyve 2. kötete francia kiadásának címlapja:
http://www.fayard.fr/sites/default/files/images/livres/couv/9782213615189-T.jpg
Bármilyen hihetetlen, a könyv nem került angol nyelven kiadásra, csak részleteit lehet megtalálni angolul.