Isztambuli egyezmény vagy lisszaboni szerződés? Európa Tanács vagy Európai Unió? Ilyen finom megkülönböztetések nem hozzák zavarba a DK első emberét.
Összekeverte a lisszaboni szerződést az isztambuli egyezménnyel tegnapi napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. Légvonalban több mint 3200 kilométeres a távolság a két város között, a két fogalom között pedig ha lehet, még nagyobb.
Az Európai Unió reformszerződésének is nevezett, a tagállamok által 2007-ben, vagyis Gyurcsány miniszterelnöksége idején aláírt lisszaboni szerződés célja az EU működésének hatékonyabbá tétele volt. A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló, sokat vitatott isztambuli egyezményhez való csatlakozási lehetőséget 2011-ben nyitotta meg az Európa Tanács, amely viszont nem az EU intézménye.
A DK elnökének tisztánlátást azonban nem torzítják sem a tények, sem saját hivatali emlékei.
„A bántalmazás ellen zéró toleranciát kell hirdetnünk!” – véli a szakember, aki szerint a lelki terror visszaszorítása ugyanolyan súllyal kell, hogy szerepeljen a nemzetstratégiai célok között, mint a fizikai abúzus elleni fellépés.
Ha és amennyiben Varga Judit állításai igazak, akkor miért nem ratifikálták az Isztambuli Egyezményt?
A baloldal azt a következtetést vonta le Varga Judit történetéből, hogy egy genderideológiát tartalmazó egyezmény ratifikálása megmentette volna a volt igazságügyi minisztert a kapcsolati erőszaktól.
Dömötör Csaba szerint a baloldal nagy bajban lehet a fővárosban, ha Szabó Tímeának ilyeneket kell mondania.
