A következtetéseink e vonatkozásban elég egyértelműek: a vizsgált országok koronavírus járványra adott válasza különböző, vagyis nem beszélhetünk egy olyan egységes európai gyakorlatról, amely egy ilyen válsághelyzetben mintául szolgálna, és egy elvárható, kikényszeríthető mechanizmust jelentene a vizsgált uniós tagállamok tekintetében. Éppen ezért
az sem mondható, hogy az eltérő nemzeti szabályozások bármelyike is a jogállamiság szempontjából szükséges elemet nélkülözne.
Az európai politikát meghatározó jelentős eseménysorozat lesz az ősszel meginduló Európa jövőjéről szóló konferencia. Várhatóan számos jelentős kérdés lesz napirenden, például az uniós jog feltétlen elsőbbsége és a nemzeti identitás dilemmája, a szubszidiaritás és a nemzeti parlamentek szerepe vagy akár az európai parlamenti választásokkal összefüggő jogi kérdések köre.
Tudományos fórumként hogyan készül erre a konferenciára az intézet?
Intézetünk tiszteletbeli elnöke, Trócsányi László professzor kezdeményezésének hála elmondható, hogy nem csak készülünk, de már túl is vagyunk az első megmérettetésen e vonatkozásban is. A magyar tudományos körök a Mádl Ferenc Intézet keretei között lényegében elsők között nyithatták meg e vitasorozatot az Igazságügyi Minisztériummal közösen szervezett júniusi webináriummal.
Azon dolgozunk, hogy az ősszel folytathassuk ezt a párbeszédet az eredetileg kifundált izgalmas formában. Ez azt jelenti, hogy az Igazságügyi Minisztériummal adunk teret a politikai, tudományos és civil szférának is véleménye kifejtésére az Európai Unió különböző országaiban, illetve az uniós szinten tevékenykedő döntéshozók és szakértők megszólaltatásával. Természetesen a sorozathoz kapcsolódóan az intézetünk munkatársai is készülnek szakmai témákkal, így például az Ön által is említett uniós jog elsőbbségének értelmezéséről már olvasható is első tanulmányunk. E vonatkozásban az elmúlt években óriási jelentőségű döntések születtek, mind uniós, mind nemzeti szinten, így volt miben kifejteni véleményüket a kollégáknak. Végkövetkeztetésük pedig az volt, hogy az Európa Unió Bíróságának uniós jog elsőbbségéhez való határozott és egyértelmű viszonyulása ellenére a tagállamok szintjén egy különösen megosztó kérdésről van szó, és feltételezhető, hogy
nem a német alkotmánybíróság májusi döntése volt az utolsó olyan ügy, amikor egy tagállami alkotmányvédő mechanizmus szembehelyezkedik az Európai Unió Bíróságának álláspontjával.