A nagyhatalmak egymásnak feszülésével háromfelé szakad a digitális tér

A venezuelai születési Moisés Naím – aki 14 éven át volt a Foreign Policy újságírója, dolgozott Venezuela kereskedelmi minisztereként és a Világbank igazgatójaként is – úgy véli, hogy a digitális tér a látszat ellenére nem globális és nem nyitott, mivel a világ lakosságának több mint 40 százaléka olyan országban él, ahol az internetet a hatóságok ellenőrzik. A kínai kormány például cenzúrázza a Google, a YouTube, a Facebook, az Instagram, a CNN hozzáférését, és a tartalmak kormányzati korlátozása Indiában, Iránban és Oroszországban sem ismeretlen. 

Napjainkban az internetet alakító legerősebb trend az a folyamat, ahogy

A kínai internet zárt, cenzúrázott, protekcionista jellegű és határokat épít, mivel a szövetséges országokon túl nem enged belépést a nyugati vállalatoknak. Azonban köszönhetően a közel egy milliárd felhasználónak, az egyik legtöbb információt összesítő rendszer a világon, amit a kínai kormány és titkosszolgálat fel is használ az állampolgárok ellenőrzésére. 

Az amerikai internet anarchikus, innovatív és agresszív kereskedelmi tendenciákkal rendelkezik. Központi szereplői az óriási technológiai vállalatok – többek között a Google, a Microsoft, az Amazon és a Facebook –, akik teljes hatalmuk alá vonták az online teret. Bár ingyenesnek tűnnek a nagy cégek szolgáltatásai, valójában minden felhasználó az önmagáról megadott, a reklámpiacon elképesztő értékeket jelentő adatokkal fizet. 

a felhasználók adataiért cserébe kínált ingyenes szolgáltatások üzleti modellje hosszú távon nem fenntartható. További problémát jelent, hogy az amerikai modell teret enged az internet rosszindulatú használatára, politikusok befolyására, amely társadalmi polarizációhoz és választások befolyásolásához vezethet.

Ezzel szemben az európai internet alternatív megközelítésen alapszik, hiszen igyekszik kiküszöbölni az amerikai modell hibáit és a kínai rendszer visszaéléseit.

Az Európai Bizottság dollármilliárdos bírságokat szabott ki a Google, az Apple, a Microsoft és más techcégek ellen, és 2018-ban az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) is elfogadásra került, amely szigorú irányelveket állapított meg a személyes adatok gyűjtésére, tárolására és kezelésére. Ez a rendelet egy olyan jogi megközelítés konkrét megnyilvánulása, amely a személyes adatok védelmét alapvető emberi jogként kezeli.

Naím úgy véli, hogy a három blokk már manapság is azon versenyez, hogy ki tudja a teljes ellenőrzése alá vonni az internet minél nagyobb szeletét. A három hatalom közötti súrlódások egyértelműek: Európa monopóliumellenes politikát folytat, miközben azzal fenyeget, hogy korlátozza a technológiai óriások piacra jutását, amennyiben azok nem felelnek meg az uniós szabályoknak. Az Egyesült Államok szankciókat vezet be és blokkolja a Huawei-hez hasonló vállalatokat, Kína pedig különböző szinteken támad vissza.

E digitális nagyhatalmak konfrontációi nem csak a kibertérre korlátozódnak, hanem aktuálisan a mobiltelefonálás legújabb generációja, az úgynevezett 5G technológia uralásáért küzdenek. A következő, és egyben talán legjelentősebb összecsapás pedig az lehet, hogy ki válik vezető hatalommá a mesterséges intelligencia területén, egy olyan feltörekvő technológiában, amely átalakíthatja az egész világ kommunikációját.

Szemlézte Gergi-Horgos Mátyás