Zootropolis – A Disney a Pixar babérjaira tör

A Disney az utóbbi pár évben nehezen tud hibázni (hacsak a nagyon megosztó Jégvarázst nem számoljuk hibának). A Hős6os, vagy az Aranyhaj felnőtteknek is abszolút élvezetes volt, és, nem fogom sokáig húzni az idegeiteket, szerintem a Zootropolis ilyen erős mezőnyben is az utóbbi évek legszórakoztatóbb animációs filmje lett. De miért is?

Egy nap különbséggel jött ki tavaly a Secret Life of Pets és a Zootropolis trailere. Akkor úgy tűnt, a Disney nagyon mellé nyúlt. Az első előzetesre ugyanis alig-alig voltak kíváncsiak, a történet borzalmasan unalmasnak tűnt, szemben a több millió megosztással amit a Universal sírva röhögős trailere generált. Aztán fordítottak a helyzetükön a lajháros előzetessel, így egyre több ember lett kíváncsi erre is, és remélhetőleg ez a nézettségen is meglátszik majd.

A Hős6os alkotói megint egy nagyon kedves, vicces és többrétegű mesét készítettek. Adott egy világ, ahol ragadozó és préda békében együtt élnek, és az általánosan elfogadott világnézet az, hogy „bárkiből lehet bármi”, így főhősünk Judy, a nyuszilány rendőr lesz annak ellenére, hogy erre a történelemben még sosem volt példa. A fővárosban helyezik el, de sajnos csak bírságolhat, a nagy ügybe pedig nem veszik be nyomozóként. Így találkozik Nickkel, a minden hájjal megkent adócsaló rókával, akivel végül sikerül a rendőrséget nyomás alatt tartó nagy nyomozásba is belefolyniuk. Több ragadozó állat tűnt el és Judynak 48 órán belül meg kell találnia az egyiküket, különben elveszik a jelvényét.

A történet talán nem tűnik túl érdekesnek, de van olyan izgalmas, mint bármelyik mai nyomozós akciófilm. A film abszolút erénye viszont a társadalmi mondanivaló. Az utóbbi 1-2 évben a legjobb animációk elég komoly mondanivalóval is rendelkeztek (gondoljunk a Hős6osra vagy az Agymanókra), így ez a film sem kivétel. Szól a rasszizmusról, a rossz társadalmi beidegződésekről, az előítéletekről, de mindezt nagyon könnyedén mutatja be, így a kisebbeknek is abszolút érthető. Ezzel kapcsolatban Nick, a róka mondja ki a film legerősebb mondatát: „Azért lettem ilyen, mert mindenki ezt várta tőlem, és nem láttam más utat magam előtt”. Szóval, ha gyerekkel nézitek, akad beszélgetnivaló bőven a film vége után is.

A film természetesen tele van szerethető és vicces karakterekkel, mint a már jól ismert Villám nevű lajhár, a maffiafőnök Mr. Big, Judy családja, vagy Clawhauser, a rendőrség recepciósa. Van pár kikacsintás különböző filmekre és sorozatokra, mint a Breaking Bad, vagy a Keresztapa, de épp csak egy egy jelenet vagy kiszólás erejéig, így nem lesz túl erőltetett. A látvány a megszokott Disney minőség: szép, egységes, gyönyörűen animált karakterek és környezet jellemzi a filmet. A magyar szinkron pedig kifejezetten jó lett, a szinkronszínészek hangjai illettek a karakterekhez (a filmet nálunk valószínűleg nem is fogják eredeti nyelven vetíteni).

Egyetlenegy problémám volt vele: miért kell minden mesébe valami borzasztó popslágert beleerőltetni? Kezdte ezt a borzasztó hagyomány a Madagaszkár (bejött nekik az első résszel, ez tény), de jöttek a folytatások, illetve más filmstúdiók mesefilmjei (pl. a Hotel Transylvániában vannak borzasztó, a Sony csoporthoz tartozó, modern slágerek), így a Disney is átállt a klasszikus betétdalaikról erre a megoldásra. Itt egy Shakira számot hallhatunk, és sajnos stílusában nagyon elüt a mesétől. Próbálták integrálni a sztár-jelenséget Gazett karakterében (Shakira gazella megtestesítője a filmben), de borzasztóan környezetidegen volt, szóval nagyon remélem, hogy rájönnek erre, és abbahagyják a trend erőltetését.

Ezt leszámítva nagyszerű film volt, szóval irány a mozi korosztályra való tekintet nélkül, mert nagyon jókat fogtok röhögni, és a fiatalabbak is jól fognak szórakozni.