A korábbi afgán védelmi miniszter fia 21 millió dolláros luxuslakást vásárolt Beverly Hills-ben, adta hírül a Yahoo és a Los Angeles Magazine.
A Yahoo online információi szerint Daoud Wardak, aki Abdul Rahim Wardak korábbi afganisztáni tárcavezető fia, egy 2350 négyzetméteres telken újonnan épített, 900 négyzetméteres villát vásárolt Beverly Hills Trousdal Estates nevű negyedében.
A villát a Woods+Dangaran mérnöki iroda tervezte és építtette, amelyet egy, az ingatlanpiacon nem szereplő kiadvány úgy jellemzett, hogy a modernitás találkozása a XX. század közepének stílusával.
A telket 9,5 millió dollárért adta el 2016-ban a Woodbridge Group, amely egy 1,3 milliárd dolláros piramis-játékra épülő ingatlanspekulációba keveredett. A telken álló korábbi házat lerombolták, és az új villát Daoud Wardak vette meg a Woodbridge Group csődeljárása idején.
A luxuslakás öt hálószobával, hét fürdőszobával, nyers fából, edzett üvegből és más természetes anyagokból készült falakkal rendelkezik, amelyekről Los Angeles belvárosi sziluettjére, valamint a ház udvarán álló magányos olajfára és a téglalap alakú medencére nyílik pazar kilátás.
Az afgán pastu nemzetiségű Daoud Wardakról kevés nyilvános információ áll rendelkezésre. 1977-ben született Afganisztánban, menekültként érkezett az Egyesült Államokba, és már van egy 5,2 millió dolláros háza Miami Beach St. Regis Bal Harbour nevű üdülőnegyedében. Jelenleg a Miami székhelyű AD Capital Group nevű cég elnöke.
Wardak bátyja, Hamid Wardak kevésbé titokzatos életet él: a nagy presztízsű washingtoni Georgetown Egyetemen végzett osztályelsőként, és egy Virginia állambeli katonai szállítmányozási vállalat tulajdonosa. A cég a Yahoo szerint
több mint 360 millió dollár értékben nyert el amerikai kormányzati megrendeléseket az afganisztáni katonai utánpótlási útvonalak biztosítására.
Amerika képezte ki a neoliberális gazdasági bérgyilkost, aki tönkretette és kifosztotta Afganisztánt – írta a Makronóm korábban ezzel kapcsolatban.
Mint rámutattunk: mielőtt ellopott nemzetétől 169 millió dollárt, és szégyenében elmenekült bukott államából,
a nemzetközi média megvesztegethetetlen technokrataként dicsőítette, olyan befolyásos washingtoni agytrösztök trenírozták, mint az Atlanti Tanács, és díjakat kapott „A bukott államok helyreállítása” című könyvéért. Ghani karrierét és hatalomra jutását gondosan építgette Amerika.
Az USA által támogatott bábvezér azonban állítólag 169 millió dollárral lógott meg, amit az államkasszából lopott el. Ghani állítólag négy autóba és egy helikopterbe zsúfolta a pénzt, mielőtt az Egyesült Arab Emírségekbe repült, ahol állítólag „humanitárius” okokból menedékjogot kapott. Az elnök korrupciós ügyeit persze már korábban is leleplezték: ismert volt, hogy Ghani kétes ügyleteket kötött a bátyjával és az amerikai hadsereghez kötődő magáncégekkel, lehetővé téve számukra, hogy megcsapolják Afganisztán egybillió dollárra becsült ásványkincs-tartalékait. Hogy ezek után az első probléma alkalmával lelépett, egészen új szintet jelentett. Ekkor már hadügyminisztere, Bismillah Mohammadi tábornok is azt írta felháborodva a Twitteren: „Megkötötték a kezünket a hátunk mögött, és eladták a hazát. Átkozott a gazdag ember és a bandája”.
A filmbe illő történetről itthon csak a Makronóm számolt be, arról itt lehet bővebben olvasni.
(Makronóm, MTI, a fotók illusztrációk.)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Le kellett állítani a létesítményt.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Az európai vezetőkkel szemben a kontinens választóinak több, mint kétharmada békepárti álláspontot képvisel.
Soha nem látott még ennyi erőszakot a modern kori világ, a fegyveres konfliktusoknak pedig a kiskorúak a legnagyobb elszenvedői.
Brüsszelben a globalisták, vagy Budapesten a szuverenisták.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
