Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A vállalkozások versenyképességét növelő, az elmúlt évtizedben teremtett egymillió új munkahelyet megőrző felnőttképzéseket támogat a kormány – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Szegeden.
György László a következő uniós költségvetési időszak első munkaerőpiaci programjának szegedi nyitórendezvényén azt mondta, a kormány a felnőttképzés átalakításával lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy rugalmasan tudjanak reagálni a technológiai változásokra és meg tudják tanítani a munkavállalóknak azokat az ismereteket, melyekre szükségük van.
A politikus úgy fogalmazott,
A kormány a felnőttképzés átalakításával mérhetővé teszi a képzések eredményeit, a munkaerőpiaci kereslethez igazodó, kimenet vezérelt rendszert alakít ki, jelentősen csökkenti az adminisztrációt és növeli a képzésben résztvevők számát – mondta György László.
Kitért arra, nemzetközileg is egyedülálló az a rendszer, amely az adatvédelmi szabályokat szem előtt tartva összeköti a felnőttképzési adatbázisokat a hét közhiteles adatbázissal, így pontos információkat ad a végzettek munkaügyi stabilitásáról és jövedelmi viszonyairól.
Mint mondta, 70 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalati képzések támogatására, amelyből az első körben 15 milliárd forint pályázható. Egy munkavállaló számára egy évben félmillió forint a támogatást vehet igénybe a cég a képzésre, illetve a kieső munkabér pótlására. A támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől függ: mikro- és kisvállalkozásnál 70, középvállalkozásnál 60, nagyvállalatoknál 50 százalék. A mikro-, kis és középvállalkozások esetében a támogatási plafon 50, a nagyvállalatoknál 100 millió forint - ismertette a részleteket.
György László elmondta, a cégek feltételesen vissza nem térítendő támogatást kapnak, amelynek feltétele a továbbfoglalkoztatás mellett az is, hogy a munkavállaló bérét a minimálbér emelkedésénél nagyobb ütemben növeljék.
Zöld-Nagy Viktória foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkár közölte, a kormány a pandémia során bevezetett intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatottsági ráta nemcsak visszatért a járvány előtti szintre, hanem a jelenlegi 74,5 százalékos érték az elmúlt 30 évben a legmagasabb.
Ehhez nehezen elérhető társadalmi csoportok tagjait kell megszólítani, mint az inaktívak vagy olyan fiatalok, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak – mondta a helyettes államtitkár.
(MTI)