Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában.
Matolcsy megjegyezte: minél előbb képes megnyerni egy jegybank az infláció elleni küzdelmet, annál jobban képes élni a pénzteremtés eszközeivel.
A magyarországi infláció 80 százalékban importált, ezért csak együtt lehetnek győztesek a világ jegybankjai – véli Matolcsy György. Úgy fogalmazott, hogy
az infláció elleni küzdelem „az új korszakba való belépés kulcsa”.
„Korunk a nagy technológiai áttörések korszaka, amelyek innovációkat hoznak a modern élet minden területén, így a pénzügyekben is. Ebből a jegybankok sem maradnak ki, sőt motorként gyorsítják majd az átállást a pénz jövőjére és a jövő pénzére. A 2020-as évek egyik meghatározó karakterjegye lesz a jegybanki működés innovációja” – írta.
de ez szerinte a jelen évtizedben általánossá válik. A jegybanki általános QE (mennyiségi lazítási) programok helyére célzott hiteleszközök lépnek.
Az MNB vezetője megemlítette: a világ jegybankjai még csak kísérleteznek a jegybanki digitális pénzzel, az évtized során azonban minden jegybank alkalmaz majd valamilyen digitális jegybanki pénzt.
Várhatóan folytatódik a kriptovaluták reneszánsza, e téren azonban „még forr a világ”, lesznek új győztesek és korábbi sikeresek is megbukhatnak – jegyezte meg.
A jegybankelnök végül arról is írt, hogy a digitális jegybanki pénzek belépése kiélezi a vitát a pénzügyi rendszer jövőjéről. „A magyar jegybank egy szövetségi kapcsolatban hisz a parlament, a kormány, a jegybank és a pénzügyi szektor szereplői között”.
A mai kétszintű bankrendszert Matolcsy György szerint nem az egyszintű pénzügyi rendszer felé érdemes elmozdítani, hanem pont fordítva, a maihoz képest többfajta, de koncentráltabb, ezért erősebb pénzügyi rendszer felé. Ez egy fúziós és platformokon alapuló, jellegében 3.0-ás pénzügyi rendszert hozhat az évtized végére Magyarországon – szögezte le a jegybankelnök.
(MTI)
Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Andrij Lunyin parádézott.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Az EP-választásokra izzít az olasz kormányfő, kaptak tőle rendesen az „üvegpalotában hesszelő bürokraták”, a zöldek és a baloldaliak is.
Összeesküvés-elméletekben jeleskedik, de érdemi kérdésekre továbbra sem hajlandó válaszolni Karácsony Gergely a Magyar Nemzet szerint.
