Schiffer: Nem kell nekünk külön korrupcióellenes ügyészség!

2017. március 24. 09:40

Kell-e Magyarországon a román DNA-hoz hasonló korrupcióellenes ügyészség? Erről vitatkoztak az Eötvös Csoport szerdai konferenciáján. A Sapientia Egyetem szakértője szerint Romániában a DNA és az ügyészi elit egy új bálvány lett, miután a politikai elitből kiábrándultak az emberek. Schiffer András azért is ellenzi egy hasonló szervezet felállítását Magyarországon, mert annak az élére is csak egy Polt Pétert ültetnének. Tudósításunk.

2017. március 24. 09:40
Hóvári Balázs

Egyáltalán nem mondhatni, hogy tömve lett volna a Párbeszéd Háza, amikor az egyébként is kormánykritikus Eötvös Csoport ezúttal egy kifejezetten kényes témát boncolgatott: a korrupciót. Az ilyen eseményekről elmaradhatatlan Transparency International képviseletében Ligeti Miklós, valamint a román eset ismerőjeként, Veress Emőd kolozsvári jogász tartott előadást. 

Néhány perc alatt kiderült: nem elég, hogy korrupt hazánkban az elit, a társadalom asszisztál a korrupcióhoz. Az emberek kevesebb, mint negyede jelentené csupán, ha korrupcióval találkozna, bezzeg nyugaton ez az arány 50 százalék fölötti. Legalábbis a Transparency kutatásai szerint. A TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós ezt azzal magyarázta: a magyar polgárok attól félnek, hogy csak megütnék a bokájukat, ha a hatósághoz fordulnának, ez pedig arra utal, hogy vannak hatékonysági tartalékok a rendszerben. 

Ezután a bűnügyi nyilvántartásokat citálta elénk a szakember.

A korrupciós bűncselekmények ügyében évente csupán 1000 körül mozog a vádemelések száma, ezek is többnyire piti ügyek.

Például olyanok, amelyek a kéményseprőket, parkolóőröket és egyes hamis nyelvvizsgával visszaélő rendőröket érintenek. Ez pedig valamennyit elmond az ügyészség teljesítményéről – mondta Ligeti.

TI: Polt Péter szerepével van a baj

Habár Ligeti arra utalt, az ügyészségben megvan a megfelelő intellektuális kapacitás, a hatékony munkát nagyban hátráltatja a legfőbb ügyész, Polt Péter szerepe. Lényegében ugyanis, „ha nem akarja, hogy egy ügy bíróságra kerüljön, akkor nem is fog” – summázta a jogász, majd szavait kissé árnyalva hozzátette: az ügyészség passzivitása esetén természetesen lehetőség van pótmagánvádas eljárásra, azonban csak az érintett, sértett magánszemélyek számára. Mivel a korrupció és a hűtlen kezelés az államot károsítja meg, ezért ott ez nem jöhet szóba.

Amikor feljelentést tett a Transparency International az MNB-alapítványok ügyében, éppen ebbe a problémába ütköztek: „Nem történt vádemelés, a kutya ugat, a karaván halad.” – mondta keserűen Ligeti, majd a következőkkel zárta felszólalását:

A fékek és ellensúlyok rendszere egészségtelen állapotban van, de a Transparency International álláspontja, hogy ha az ügyészség korrupcióellenes tevékenysége hatékony lenne, az már áttörést jelentene a jogállami működés irányába.

Veress Emőd: Összefonódott a DNA a titkosszolgálattal

A Ligeti Miklós után felszólaló Veress Emőd feladata a román korrupcióellenes ügynökség (DNA) szerepének tisztázása volt. Az erdélyi kutató mindjárt leszögezte: a DNA szerepe igazi diadalmenet: csak 2016-ban 3 miniszter, 6 szenátor, 11 képviselő, valamint 21 nagyvállalat menedzsere ellen tett sikeres vádemelést, miközben a felmentési arány csupán 10,5 százalék átlagosan. „A valóság azonban nem annyira rózsás, mint ahogy azt a sikerkommunikáció üzeni” – mondta Veress, aztán rámutatott a DNA működésének árnyoldalaira is. 

„Az ügyészi elit egy új bálvány”, amelytől a tömegek a megváltást remélik, miután már csalódtak a politikai elitben. De a DNA valójában csak egy elitcserét hajt végre és miközben tevékenysége és működésének kialakítása igenis kritizálható lenne, az elit a következményektől rettegve inkább csöndben marad, az öncenzúrába menekül és egyre kevésbé vállal felelősséget – idézte a jogász a szociológiai tanulmányokat. 

Annál is inkább érthető a hozzáállásuk, mert nyilvánvaló összefonódás van a DNA és a titkosszolgálatok között: 2014-ben például a 44 ezer titkosszolgálati lehallgatás közül 42 ezer a korrupcióellenes szervezet megrendelésére készült.

Veress ezután hozzátette: A DNA ezen felül a médiával is igen hatékonyan bánik, gyakran szivárogtat a nyomozati anyagokból és tesz róla, hogy a letartóztatások médiaeseménnyé váljanak.

A korrupcióellenes ügyészség politikai tevékenysége is megkérdőjelezhető – folytatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója. Ennek esik áldozatul például számos romániai magyar politikus is. Előszeretettel választja ugyanis őket karaktergyilkosságok célpontjául a DNA és, még akkor is, ha ügyük felmentéssel zárul, a 2-3 éves jogi procedúra és a megbélyegzés hatására elvesztik a politikai súlyukat – mutatott rá az ügy magyar vonatkozására Veress.

Schiffer: Új eljárási szabályokra lenne szükség

Az Eötvös Csoport konferenciáinak gyakori vendége, Schiffer András szólalt fel az előadások után. Ő úgy látta: „olyan büntető anyagi jogi normák alapján jár el a DNA, mint amilyenek Magyarországon a Rákosi-rendszerben voltak.” Az LMP volt prominens alakja ezért határozottan kiállt az ellen, hogy hazánkban kövessük a román példát, az ugyanis szerinte semmiképpen nem követendő, hogy az adminisztratív mulasztásokat is börtönnel büntessük. És mivel jelenleg nincs külön vizsgálóbírói felügyelet a mereven hierarchikus ügyészi szervezet fölött, ezért az ügyészséget most senki nem ellenőrzi, ellentétben például egy bíróval, vagy akár a miniszterelnökkel. Ebben a helyzetben, amíg az ügyészi vezetők nem ellenőrizhetők, addig nincs értelme erről beszélni – érvelt vehemensen Schiffer. 

A volt politikus az ügyészség ellenőrzésével párhuzamosan azt a megoldást javasolta: „az ügyészséget kellene megreformálni, olyan eljárási szabályok bevezetésével, amelyek közérdekvédelmi ügyekben is lehetővé teszik a vádemelés kikényszerítését”.

Schiffer feltette a költői kérdést:

Nálunk nem olyan képlékenyek a pártviszonyok, mint Romániában. Ott emiatt a képlékenység miatt lehet, hogy kialakul egy olyan vákuum, amiben elvileg elképzelhető, hogy valóban független személyeket nevezzen ki a parlamenti többség – érvelt Schiffer. Nálunk viszont még 2010 előtt is az volt a jellemző, hogy még ha volt is egyeztetési kényszer a pártok között, akkor a mindkét pártnak megfelelő pártembereket nevezték ki a független szervezetek élére – összegezte Schiffer, feltéve a kérdést: „Miért lenne ez most másként?”

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tango47
2017. április 13. 22:03
Ha Schiffer töketlensége miatt fikázza Poltot akkor igaza van. Az ellenzék folyamatosan fidesz-ügyészségről és bíróságokról beszél, aztán az ítéletek azt bizonyítják, hogy ebben a témában nem zajlott le a rendszerváltás: a Kádár-rendszer képviselői, vagy örökösei ülnek a bírói székekben.
yanoo
2017. április 13. 16:32
A DNA a CIA fiókszervezete.
moricka13
2017. április 13. 16:18
Schiffer is 1 a 10 milliónyiból, ha elment, oda van, érte se kár! Jobban tette volna, ha magával viszi a maga után hagyott, habzó szájú ordító egereket is , vagy lelépése előtt szétzavarhatta volna őket így vagy úgy, netán másképp. Most mit akar?
ThunderDan
2017. április 13. 16:17
"Ő úgy látta: „olyan jogi normák alapján jár el a DNA, mint amilyenek Magyarországon a Rákosi-rendszerben voltak.” Az LMP volt prominens alakja ezért határozottan kiállt az ellen, hogy hazánkban kövessük a román példát, az ugyanis szerinte semmiképpen nem követendő, hogy az adminisztratív mulasztásokat is börtönnel büntessük. És „főleg nincsen szükségünk olyan korrupcióellenes szervezetre, amelynek törvényességét ő maga felügyeli” – érvelt vehemensen Schiffer. " Na igen. Schiffer egy maga többet ér intellektuálisan, mint a többszörösen skizofrén jobbikos csipet-csapat a maga VNK-s romániai ügyészséges mániájával.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!